Nem úgy alakul eddig a leendő Európai Bizottság összetétele, ahogy azt Ursula von der Leyen tervezte. A testület újraválasztott elnöke a nemek egyensúlyát remélte a testületben, ehelyett a tagállamok javaslatai alapján napokkal a jelölési határidő lejárta előtt úgy néz ki, hogy 16 férfi és mindössze 6 nő alkotná. Közvetlenül azután, hogy Ursula Von der Leyent júliusban az Európai Parlament ismételten megválasztotta a Bizottság élére, a német politikus kijelentette, hogy minden tagállamnak legalább egy nőt kell jelölnie.
Ennek azonban alig néhány kormány tett eleget. Egyelőre mindössze négy tagállam jelölt nőt (ehhez jön még természetesen maga von der Leyen, mint Németország képviselője): Észtország (Kaja Kallas, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő), Svédország (Jessika Roswall, európai ügyekért felelős miniszter), Horvátország (Dubravka Suica, a demokráciáért és a demográfiáért felelős uniós biztos, a Bizottság alelnöke) és Finnország (Henna Virkkunen, európai parlamenti képviselő). Teresa Ribera, Spanyolország éghajlatvédelmi minisztere lehet a hatodik, ha a madridi kormány hivatalosan is jelöli őt.
A férfiakat jelölő tagállamok listája jóval hosszabb. Ide tartozik Franciaország (Thierry Breton, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős uniós biztos), Lengyelország (Piotr Serafin, az EU nagykövete), Hollandia (Wopke Hoekstra, az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekért felelős uniós biztos), Cseh Köztársaság (Jozef Síkela gazdasági miniszter), Szlovákia (Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke), Görögország (Aposztolosz Cicikosztasz, Közép-Macedónia kormányzója), Írország (Michael McGrath pénzügyminiszter), Litvánia (Andrius Kubilius, európai parlamenti képviselő), Lettország (Valdis Dombrovskis, az EU kereskedelmi biztosa és az Európai Bizottság alelnöke), Málta (Glenn Micallef, a miniszterelnök uniós tanácsadója), Ciprus (Kosztasz Kadisz egyetemi dékán), Szlovénia (Tomaz Vesel, a számvevőszék korábbi elnöke), Románia (Victor Negrescu EP-képviselő), Luxemburg (Christophe Hansen EP- képviselő) és Ausztria (Magnus Brunner pénzügyminiszter, ÖVP), valamint Magyarország (Várhelyi Olivér, az EU bővítési biztosa).
Utóbbi aligha megy át az Európai Parlament rostáján,
mivel az EP-képviselők többsége úgy véli, elsődlegesen Orbán Viktor és nem az Európai Bizottság érdekeit képviselte.
A szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos és az EP viszonya igen feszült volt az elmúlt öt évben. 2022 nyarán állásfoglalást hoztak nyilvánosságra az EP-ben arról, hogy a magyar biztos megsértette a magatartási kódexet, ezért vizsgálatot követeltek a Bizottságtól. A brüsszeli testület később azt közölte, az EP véleménye nem valós tényeken alapult. Tavaly januárban a törvényhozók ismét indítványban próbálták elérni, hogy független vizsgálatot kezdeményezzen Várhelyivel szemben a Bizottság. A fellépésnek ezúttal sem lett következménye. Feltételezések szerint Várhelyi elutasítása esetén Orbán Viktor Győri Enikő fideszes EP-képviselőt jelöli biztosnak, így Magyarországnak is női jelöltje lehet.
Francia ellenszélben a spanyol női jelölt
Az esetleges spanyol női jelölt, Teresa Ribera még fejtörést okozhat Pedro Sánchez spanyol kormányfő számára Párizs várható ellenvetései miatt. Az energiaátmenetért és demográfiai kihívások kezeléséért felelős spanyol miniszter több mint hatéves hivatali ideje alatt összerúgta a port az ágazat spanyolországi szereplőivel, akik szeretnék minél távolabb látni Madridtól. Ribera tárcavezetőként a napenergiára való áttérést és a nukleáris energiával történő teljes szakítást támogatta. Spanyolország hét működő atomreaktorral rendelkezik, amelyek az ország energiafogyasztásának 20 százalékát termelik. Még erőteljesebb a jelenlétük Katalóniában, ahol ez az arány eléri az 56 százalékot. Emiatt tekint rá gyanakvással az atomenergiára építő Franciaország, ahol 56 nyomottvizes atomreaktor (PWR) működik, s a villamosenergia-termelés 70 százaléka nukleáris eredetű.
Belgium, Dánia, Olaszország, Bulgária és Portugália még nem nevezte meg biztosjelöltjét, de legalábbis Dánia és Olaszország esetében feltételezhető, hogy ők is férfit jelölnek a tisztségre. Vagyis a dolgok jelenlegi állása szerint a von der Leyen vezette második Európai Bizottságban kétharmados férfi többség lehet, ellentétben az első, meglehetősen kiegyensúlyozott kabinetjével, amelyben 15 férfi és 12 női biztos volt, 13-ként maga az elnök.
Ősszel minden jelöltnek be kell majd mutatkoznia az Európai Parlamentben, meg kell küzdenie a jóváhagyásért. Meghallgatásuk szeptember végén kezdődik. Feltételezhető, hogy a nem egészen magabiztos férfi jelölteket a képviselők különösen kritikusan fogják kikérdezni, az EP szabályzata ugyanis kimondja, hogy a képviselőknek a nemek egyenlő képviseletét is figyelembe kell venniük. Az EP a meghallgatásokat követően szavaz majd a Bizottság teljes személyi összetételről.
Ismét Várhelyi Olivért jelöli Orbán Viktor az Európai BizottságbaA múltban az Európai Parlament mindig képes volt egy vagy több gyenge jelöltet elutasítani, azzal fenyegetve, hogy szükség esetén az egész Bizottságot leszavazza. Ezúttal is ugyanez a forgatókönyv várható. Az EP azonban aligha fogja tudni befolyásolni a nemek közötti egyensúlyt a férfi jelöltek elutasításával, véli a Die Presse. De az EP összetételében sem köszön vissza a nemek közötti egyensúly: az újonnan megválasztott európai parlamenti képviselőknek csak 38 százalékát teszik ki a nők. Ez nagyjából megfelel a Bizottságban várható aránynak.
Két politikailag rendkívül fontos posztot viszont nők töltenek majd be: von der Leyen marad az elnök, míg Kallas jelenlegi észt miniszterelnök főképviselőként irányítja az unió kül- és biztonságpolitikáját. Kérdés, hogy von der Leyen fontos tárcákkal jutalmazza-e azokat az államokat, amelyek női jelölteket javasoltak.
Meg se próbáltuk
Hazánk 2004 május elsejei EU-csatlakozása óta öt alkalommal küldhetett biztost az Európai Bizottságba. Mind az öt férfi volt. A magyar kormányok jelöltje eddig két alkalommal ütközött ellenállásba az Európai Parlamentben.
Balázs Péter – Magyarország első EB-biztosa a közgazdász, diplomata Balázs Péter volt, aki Prodi-bizottság regionális politikáért felelős biztosi tisztségét töltötte be. Ez nem volt egy teljes mandátum, a májusban csatlakozó tíz ország jelöltje csupán a novemberben felálló új bizottság létrejöttéig voltak hivatalban.
Kovács László – A szocialista politikus volt külügyminiszter 2004-2010 között az első Baroso-bizottság adózás és vámunióért felelős biztosa volt. Eredetileg energiaügyi biztosnak jelölte az első Gyurcsány-kormány, de ebben a minőségében elutasította őt az Európai Parlament „energetikapolitikai gyengeségeire” hivatkozva.
Andor László – Orbán Viktor először 2010-ben küldhetett biztost az Európai Bizottságba. Bár Andor László közgazdászt még a Bajnai-kormány jelölte 2009-ben, meglepetésnek számított, hogy Orbánék nem próbálták meg módosítani a jelölést. Andor ugyanis szakértőként az MSZP-hez kötődött. Így lett ő a második Barosso-bizottság foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi összetartozásért felelős biztosa.
Navracsics Tibor – A Juncker-bizottságba már az ismert Fidesz politikust, volt minisztert és miniszterelnök-helyettest, Navracsics Tibort jelölte az Orbán-kormány. Navracsics lett 2014-2019 között az oktatás, kultúra, ifjúságpolitika és sportért felelős biztosa.
Várhelyi Olivér – A jogász, diplomata Várhelyi Olivér 2019-től töltötte be a szomszédságpolitika és bővítési biztosi tisztséget az első von der Leyen-bizottságban. Eredetileg Trócsányi László korábbi igazságügyi minisztert, majd EP-képviselőt jelölte biztosnak Budapest, de őt az EP összeférhetetlenségre hivatkozva elutasította. Várhelyi útja sem volt zökkenőmentes: jelölését a jogi szakbizottság az első fordulóban egyhangúlag támogatta, de a második fordulóban a külpolitikai szakbizottságtól már nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget, így további kérdésekre kellett írásban válaszolnia. A „pótvizsgát” azonban sikeresen abszolválta. Várhelyi fajsúlyos tárcát kapott, jelen körülmények között azonban az Orbán-kormány nem számíthat ilyen jelentős biztosi pozícióra.
Nem jeleskedünk a nemi esélyegyenlőségben
A Világgazdasági Fórum 2024-es Nemek közötti egyenlőtlenségi indexe (Gender Gap Index) lesújtó Magyarországra nézve. A rangsorolt 146 állam között a 101. helyet foglalja el hazánk. A kontinensek tekintetében Európa vezet, az első 15 országból csupán három nem Európai, az északi államok nagy számban találhatók az élbolyban.
A rangsor a következő: Izland, Finnország, Norvégia, Új-Zéland, Svédország, Nicaragua, Németország, Namíbia, Írország, Spanyolország, Litvánia, Belgium, Moldova, Egyesült Királyság, Dánia
