„Hazugság” – így reagált egy magát megnevezni nem kívánó szakmai forrásunk a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának szavaira. Rétvári Bence a szocialista Komjáthi Imre írásbeli kérdésére azt válaszolta, hogy az elmúlt években csaknem duplájára nőtt a meddőségi kezelések száma, és emelkedett az ilyen eljárások segítségével született gyerekek száma is. Számokat is közölt: 2018 előtt évente átlagosan 5000-5700 nő jutott hozzá a kezelésekhez, ez a szám azóta 10 ezerre nőtt. A meddőségi kezeléseknek köszönhetően 2018 előtt 1400-1450 gyerek született, tavaly már több, mint 2300.
Forrásunk azt mondta, az egykori Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tényszerű adatai szerint már 2011 óta 2000 körül mozgott a lombikbébi születések száma évente. Ugyanez a jelentés azt is tartalmazta, hogy korlátlan finanszírozás mellett akár 3500 gyermek is születhetne évente. Ugyanakkor Vesztergom Dóra, az immár államosított rendszer, a Humánreprodukciós Igazgatóság vezetője februárban azt nyilatkozta, mindössze 1800-2000 lombikbébi születik évente Magyarországon. Azt is hozzátette: a szektor fejlesztésével hamarosan ez a szám 4500-ra emelkedhet.
Noha Rétvári Bence az említett levelében azt írta, már most megduplázták a lombikbébi-kezelések számát az államosított intézetekben, szakmai forrásunk szerint ez azért is lehetetlen, mert a meddőségi intézmények államosítása után semmilyen kapacitásbővítés nem történt, nincs orvos- továbbképzés és utánpótlás nevelés. Ilyen körülmények között teljesen kizárt, hogy a már korábban csúcsra járatott magánintézetekben az államosítást követően most dupla annyi beteget lássanak el.
Ha Rétvári Bence állítása igaz lenne – mondta -, akkor feleolyan hatékonyan dolgoznak az állami intéztek, mint az államosítás előtt.
Komjáthi Imre azért tett fel kérdéseket, mert – mint írta – évekkel ezelőtt Európa élmezőnyéhez tartozott a hazai meddőségi szektor, idén viszont egyetlen magyar intézmény sem került fel a legjobb európai meddőségi klinikák listájára. (A Fertility Road szakmai fórum betegelégedettségi visszajelzések alapján állította össze a listát, amelyben például spanyol, görög, és cseh klinika is szerepel – a szerk.) Kifogásolta azt is, hogy számos magyar pár inkább azt a csehországi klinikát keresi fel, amelyik élen jár a szakmai rangsorban. Arra várt választ, hogy miként akarja visszaállítani az Orbán-kormány a hazai lombikszektor európai hírnevét; mit tesz annak érdekében, hogy a magyar párok ne külföldi, hanem újra a hazai intézményekbe fektessék bizalmukat; milyen betegbiztonsági kérdéseket vet fel a színvonal csökkenése és hogyan orvosolják mindezt; illetve, hogy miután az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a meddőségi klinikák indokolatlan államosítása miatt, erre mit válaszolt a kormány, és nem gondolja-e, hogy itt volna az ideje a magánszektor újraindításának. Komjáthi Imre egyetlen kérdésére sem kapott érdemi választ.
- Szakmai berkekben közismert: valóban sok magyar meddő párt kezelnek külföldön, aminek több oka van - mondta forrásunk. Magyarországon a 40-45 év közötti nőkön is elvégzik a finanszírozott beavatkozásokat, miközben ezek közel sem hoznak olyan eredményt lombikmódszerrel, mint a 40 év alatti korosztályban. Saját petesejttel legtöbbjüknek nem lesz gyerekük. Ezzel szemben Csehországban nem hitegetik őket fölöslegesen, ott az a gyakorlat, hogy a 20-as éveikben járó lányoktól levett petesejtet termékenyítenek meg és ültetik be. Ezzel a módszerrel akár 50-60 százalékos eredmény is elérhető. A fiatalabb, jómódú páciensek pedig a személyre szabott, színvonalasabb ellátás, a kedves, empatikus kommunikáció miatt választják inkább a külföldi ellátást, ami természetesen eredményesebb is.
A hazai problémákra Kaáli Nagy Géza professzor, a szintén államosított Kaáli Intézet alapítója – Komjáthi Imre levelétől függetlenül – nemrég nyílt levélben mutatott rá Rétvári Bencének. Ebben néhány páciens kommentjét is idézte:
„Két telefonról hívjuk őket folyamatosan, de nem veszik fel, vagy foglaltat jelez; iszonyú itt a várólista; személyes megkeresésre sincs időpont.”
Mint ismert, korábban – az állami ellátás mellett - voltak magánkézben jól működő intézmények. Öt „ciklust” támogatott az állam, a gyógyszerek finanszírozása sem volt egységes. 2020-ban minden megváltozott: a kormány államosította a meddőségi centrumokat, egységes meddőséggel foglalkozó ellátórendszert hozott létre. Ingyenessé tette a teljes körű meddőségi kivizsgálást, a gyógyszerek 100 százalékos támogatást kaptak. Az Országos Kórházi Főigazgatóságon belül létrejött a már említett Humánreprodukciós Igazgatóság, amely az ellátórendszer hatékonyságáért és eredményességért kellene, hogy feleljen. Vezetője, vagy ahogy szakmai berkekben hívják, az ország „főlombikosa” Vesztergom Dóra szülész-nőgyógyász lett, aki nem mellesleg Novák Katalin korábbi államfő sógornője. Novák Katalin volt az, aki akkor még családügyi miniszterként 2019 decemberében egy sajtótájékoztatón bejelentette: az államosítástól a kormány 4000 lombikbébi világra jöttét várja évente.
Számháború
Rétvári Bence most 2300 gyerekről beszél, Vesztergom Dóra pedig 1800-2000-ről. A számok tehát jelentősen eltérnek egymástól, ezért pontos és egymással összehasonlítható adatokat kértünk a Belügyminisztériumtól, az Országos Kórházi Főigazgatóságtól – ide tartozik Vesztergom Dóra igazgatósága – illetve a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől. Választ vártunk többek között arra, hogy az elmúlt 10 évben hány baba született lombikprogram segítségével, országos szinten hány orvos végzi a kezeléseket, milyen várólistára számíthatnak a párok, mikorra készül el a magyarországi eredmények nemzetközi összehasonlítása. Választ, sőt reakciót sem kaptunk egyik intézménytől sem. A témával kapcsolatban megkerestük Kaáli professzort, aki csak annyit mondott: szerinte a magánintézetek jobban működtek tulajdonosi szemlélet mellett, mint most, amikor állami bürokraták üzemeltetik.
