Nem vagyok én abban biztos, hogy a kis rovarok, mik
egyre köröttem repkednek, még mindig a csarnok-
víz mélyén lebegő traumák árnyékai csak, mint
eddig. Már régóta vetülnek hétközeimre,
sajnos nincs mit tenni ez ellen, öregszem, öregsze-
műségnek nevezik tudományosan ezt. Bizonyára
túl sok mindent láttam, köztük volt, ami nincs is.
Tengerkék szomorúság, színültig szemetelve.
Persze okozhat ilyesmit még százféle dolog, lásd:
kardiológiai problémák; vérrög a szemben;
lomhán elterebélyesedő félőrületemnek
ágairól szanaszét röppent varjak bevetésen;
vagy John Coffey vagyok King könyvéből, a Halálsor
zárkájában, egy eljárási hibának okán. Ám
az se kizárt, hogy nem más, mint egy muslicafelhő,
és hogy mind berohadt lelkembe szeretne petézni.