népszámlálás;kereszt;Szabadság-szobor;Gellért-hegy;vallásosság;

- A kereszt

Nézelődő

Eddig titkolták, mit is csinálnak a Gellért-hegyi Szabadság-szoborral, a végeredmény azonban több, mint meglepő lesz. Ha van még valaki, aki meg tud lepődni a kormányzat félnótás intézkedései láttán. Az eredetileg Felszabadulási emlékmű néven 1947-ben elkészült szobor talapzatára – a jogutódok és a józan ész tiltakozása ellenére – hatalmas keresztet terveznek tenni a szobor felújítását irányító Nemzeti Hauszmann Program keretében.

Mi bajunk a kereszttel? Semmi. Legfeljebb annyi, hogy az évszázadok alatt eltűnt belőle szinte minden az eredeti szimbólumból, ami maradt, az csupán ócska allegória, amibe mindenki azt magyaráz bele, amit akar. A KDNP-s Simicskó István például azt, hogy „a Szabadság-szobor új keresztjével mutatunk példát a hanyatló Nyugatnak”. Mert fontos, hogy Magyarország megerősítse a keresztény értékeket, hiszen „minden civilizáció vallási alapzatra épült, és ha ez az alapzat elporlad, akkor az a civilizáció is összeomlik”.

Mutatja-e az összeomlás jeleit, nem a magyar társadalom, csak a magyar politikai rendszer? Ennek egyelőre nyoma sincs. A Pew Research amerikai közvélemény-kutató cég a napokban hozta nyilvánosságra a világ országait a lakosság vallásossága szempontjából vizsgáló kutatását. Eszerint Magyarország a világ legvallástalanabb országai közé tartozik: mindössze a felnőtt lakosság 14 százaléka mondta azt, hogy a vallásosság nagyon fontos szerepet játszik az életében, amivel a vizsgált 102 ország közül a 86. helyet érte el. Ugyancsak az utolsó ötödbe kerültünk aszerint, hogy hányan vannak, akik minden nap imádkoznak. Amúgy nem jutottunk rossz társaságba; nálunk is kevesebb gyakorló hívő van Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Csehországban, Észtországban, Svédországban, Finnországban, Japánban (ahol a világon a legkevesebb gyakorló hívő él). Mindez nem meglepő: a 2022-es hazai népszámlálás során a lakosság 40 százaléka nem kívánt nyilatkozni felekezeti hovatartozásáról, és 2011 óta jelentősen csökkent a nagy történelmi – katolikus, református – egyházak híveinek száma. Összességében pedig tíz év alatt felére csökkent az önmagukat vallásosoknak vallók száma. Az életkorral ráadásul csökken az ő számuk is; a fiatalok közül csak néhány százalék vallja magát gyakorló hívőnek, ami annak ismeretében különösen elgondolkodtató, hogy egyre több közoktatási intézmény került az elmúlt 14 évben az egyházak kezébe. Mindez csak azért érdekes, mert a Szabadság-szoborra biggyesztett kereszttel a kormány folytatni kívánja a magyarság történetéről szóló hazug legendáriumok hagyományát, ismét előrángatva a „mi vagyunk a kereszténység védőbástyája” hazug narratívát.

Simicskó szerint tehát a Szabadság-szobor új keresztjével mutatunk példát a hanyatló Nyugatnak. De azért van itt nem csekély anyagi érdek is. A Citadella felújítását ugyanis két NER-közeli cég végzi: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt. és Garancsi István Market Építő Zrt.-je. A kereszt sorsa már akkor eldőlt, amikor egy csálé agyban ötletként megszületett.