;

büntetés;Balog Zoltán;református egyház;

- Következmény

„Engem most tiltott le a református egyház oldala” – ezt még februárban, a köztársasági elnök és az igazságügyi miniszter bukását is okozó kegyelmi botrány kirobbanása után írta egy pécsi református nő Thoma László lelkész igehirdetése alá a Facebookon. Letiltásának oka az volt, hogy a hívek tájékoztatására folyamatosan közzétette, mi derült ki Balog Zoltán püspök szerepéről. A pécsi nő a történtek után bejelentette, hogy kilép a református egyházból: „nincs értelme ott Istent keresni, ahol ilyen püspököt megtartanak és mindent a szőnyeg alá akarnak söpörni”.

Balog Zoltán volt fideszes miniszter, a dunamelléki református egyházkerület püspöke az államfő tanácsadójaként kegyelemre javasolta a bicskei pedofil-ügyben jogerősen elítélt igazgató-helyettest. Hitelt érdemlő magyarázat erre a mai napig nincs. A közfelháborodás nyomán a zsinat lelkészi elnöki posztjáról távozott ugyan, püspöki tisztségét azonban megtartotta. Thoma László, a dunamelléki egyházkerülethez tartozó gazdagréti gyülekezet lelkipásztora azok közé tartozott, akik úgy gondolták, Balognak püspökként is le kellene mondania.

Bár jó néhány hónap eltelt azóta, véleménye nem maradt retorzió nélkül. Az RTL Híradó adta hírül, hogy Thoma László szerződését nem hosszabbították meg a Károli Gáspár Református Egyetemen, ahol félállású adjunktusként dolgozott. A lelkész találkozott Balog Zoltánnal, aki úgy érvelt, hogy eltávolítását ne büntetésnek tekintse, hanem következménynek. Korábban Tarr Zoltán lelkésznek is mennie kellett minisztériumi munkahelyéről, azt követően, hogy a Magyar Péter által meghirdetett Kossuth téri demonstráción szintén Balogot bírálta.

Utóbbi eset arra példa, hogyan működik a demokrácia a kormányzati felfogás szerint, előbbi pedig arra, hogyan működik a református egyházban.