María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető újabb tüntetést hirdetett meg a július 28-i elnökválasztást elcsaló Nicolás Maduro rezsimje ellen. Machado szerint a tömegmegmozdulás célja az, hogy az ellenzék megünnepelje győzelmét. Machado a közösségi médiában jelentette be a szombati megmozdulást: „Utcára vonulunk Venezuelában és más országokban is, hogy a világ támogassa győzelmünket, s elismerje az igazságot és a nép szuverenitását” - hangoztatta felhívásában.
A voksoláson Maduro győztesnek nyilvánította magát, az ellenzék és számos külföldi állam azonban kétségbe vonta ezt az eredményt. Az ENSZ is elítélte mindazt, ami Venezuelában történt, a világszervezet szakértői jelentése megállapította, hogy a voksolás messze nem felelt meg a demokratikus normák és az átláthatóság feltételeinek. Megjegyezte, a rezsim nem tette közzé a választási jegyzőkönyvet, amelyekből nyilvánvalóan az derülne ki, hogy a voksolást az ellenzék jelöltje nyerte meg. Válaszként a caracasi külügyminisztérium „külföldi ügynököknek” és „hamis szakértőknek” bélyegezte az ENSZ megbízottjait.
Az ellenzék hetek óta próbálja bizonyítani, hogy Edmundo González Urrutia volt diplomata győzött a július 28-i választásokon a voksok 70 százalékával. Maduro kemény terrorral, elnyomással reagált. A jelentések szerint hatóságai elkobozták néhány ellenzéki vezető útlevelét is. Becslések szerint 2-3 ezer körül lehet azoknak a száma, akiket a voksolás óta tartóztattak le a rezsim elleni tiltakozások során.
Közben az Egyesült Államok a jelek szerint a háttérben bizalmas tárgyalások sorozatát folytatja, hogy meggyőzze Madurót: a neki biztosított kegyelemért cserébe adja át a hatalmat. Erről amerikai források számoltak be a Wall Street Journalnak. A jelentés szerint a Biden-kormányzat „mindent letett az asztalra”, hogy meggyőzze a venezuelai államfőt, hogy még hivatali idejének lejárta előtt távozzon.
Madurót számos bűncselekménnyel vádolja a washingtoni igazságügyi minisztérium. A venezuelai elnök mellett az USA kegyelmet ajánl fel a befolyásos tiszteknek is. Maduro állítólag kijelentette, hogy nyitott a párbeszédre, ha Washington „tiszteletet” tanúsít iránta.
A WSJ beszámolója szerint az erről szóló egyeztetésekre a katari Dohában került sor. A tárgyalások ezután folytatódtak a venezuelai kongresszus elnöke és Maduro szövetségese, Jorge Rodríguez, valamint Daniel Erikson, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács politikai igazgatója között.
Latin-Amerika három legnépesebb országa - Brazília, Mexikó és Kolumbia - szintén részt vett a patthelyzet feloldására tett kísérletben. Luiz Inácio Lula da Silva brazil és Gustavo Petro kolumbiai elnök csütörtökön a voksolás megismétlését és egy ideiglenes, koalíciós kormány felállítását javasolta kompromisszumként, ennek fejében feloldanák a Venezuela elleni szankciókat, és amnesztiát kapnának a rezsim emberei. A venezuelai ellenzék azonban elutasította a választás megismétlésének ötletét. Joe Biden amerikai elnök először támogatta a kezdeményezést, órákkal később azonban a Fehér Ház már nemet mondott rá. John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője azt is tagadta, hogy Washington „ösztönzőket kínálna” Madurónak, hogy rávegye a hatalomból való távozásra. „A választás győztese Edmundo González” - hangoztatta Kirby, s azt követelte, Caracas hozza nyilvánosságra a választási jegyzőkönyvet.
A Vatikán is igyekszik diplomáciai lépéseket tenni. Juan Antonio Cruz Serrano, a Szentszék állandó megfigyelője az Amerikai Államok Szervezetében (OAS) támogatta a venezuelai püspöki konferenciát, amely kétségbe vonta a választási eredményeket. Az OAS nemrég tartott rendkívüli ülésén a részletes választási eredmények közzétételét és a venezuelai gyülekezési szabadság garantálását követelő állásfoglalás nem kapott többséget. Brazília és Kolumbia tartózkodott az USA, Argentína, Uruguay és Paraguay által előterjesztett állásfoglalás ügyében.
