Ukrajna váratlan támadása az oroszországi Kurszki megye ellen az egyetlen módja annak, hogy az agresszort tárgyalóasztalhoz kényszerítsék.- mondta a The Independentnek az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója. Mihail Podoljak az előtte nyilatkozóknál részletesebben szólt a hadművelet céljairól. - Egyértelmű eszközöket kell használnunk, hogy tárgyalásra kényszerítsük Oroszországot - mondta, ezek közé sorolta a katonai kényszerítést. "A gazdasági és diplomáciai eszközökön túl taktikai vereségeket kell okoznunk Oroszországnak" - tette hozzá. Fontos fejlemény, hogy a háború orosz földre érkezett – fejtette ki, mondván, az oroszok nem beszélnek a háborúról, el vannak vele, érdeklődéssel nézik a tévében, de amikor a harcok orosz területre érkeznek, megdöbbennek, félnek. - Ez jelentősen befolyásolja Oroszország pszichológiai állapotát – hangoztatta Podoljak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön hivatalosan is megerősítette, hogy Szudzsa ukrán kézre került. A kisváros az ukránok által elfoglalt települések közül a legnagyobb, és kulcsfontosságú szerepe van a nyugat-szibériai földgáz európai tranzitjában. A kurszki atomerőmű mindössze hatvan kilométerre található tőle, és a megyeszékhely, Kurszk sincs túl messze: nagyjából 100 kilométer. A városban megkezdték a katonai parancsnokság fölállítását.
Zelenszkij megismételte, addig folytatják a hadműveletet, amíg kitűzött céljaikat el nem érik. Podoljakkal ellentétben ő nem bocsátkozott részletekbe, időről időre tőle és másoktól is elhangzik, hogy "tovább bővült a cserealap". Pénteken olyan hírek érkeztek, hogy az ukrán erők már több mint nyolcvan települést ellenőriznek Kurszk megyében, és a Sky News pénteki híre szerint egyre nő az orosz hadifoglyok száma: a fogolytábor szóvivője a Sky Newsnak elmondta, hogy egy hét alatt több mint 200 hadifoglyot fogadtak be. Idéztek Azad Safarov ukrán újságíró Facebook-bejegyzéséből: ennyi orosz foglyot még a 2022-es harkivi hadművelet során sem láttam - mondta az újságírónak az ukrán fegyveres erők egyik tisztje, aki a foglyok szállításával foglalkozik.
Elemzők jórészt egyetértenek abban, hogy ez lehet az egyik fő cél: sok ukrán esett korábban orosz hadifogságba, jó, ha van kikkel kicserélni őket. Az ellenőrzés alá vont területek is Kijev pozícióit javíthatják a majdani tárgyalásokon, amelyek viszont most nincsenek látótávolságban. Az orosz ENSZ küldöttség helyettes vezetője kijelentette, "nagylelkű ajánlatukat" el lehet felejteni. "Az immár nincs az asztalon" - mondta
Érdemes elemezni az orosz „nagylelkűség” fogalmát. Csak a legfőbb orosz követelések: Ukrajnának ki kellene vonulnia mind a négy keleti megyéből, amelyet Oroszország önhatalmúlag a sajátjának nyilvánított, még azokról a területekről is, amelyeket két és fél év alatt sem sikerült elfoglalnia az orosz hadseregnek, és Kijevnek persze le kellene mondania a NATO csatlakozásról. Putyin orosz elnök láthatóan nehezen jut döntésre. Az ukrán katonák a második hétvégét kezdik meg ma orosz földön, és csak az újabb hírek szólnak orosz csapatmozgásokról. John Kirby, a washingtoni Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója csütörtökön annyit mondott, hogy néhány orosz egységet átirányítottak a kurszki térségbe, de nem tudni, hányan vannak. "Nem tudjuk megmondani, Putyin mit fog tenni" - mondta Kirby, és hozzátette: "ha csapatokat mozgat a térségbe, az arról tanúskodik: aggódik a történtek miatt". Az Amerika Hangja tudósítása szerint kitért arra is, hogy az Egyesült Államok nem látja a Kremlnél a nukleáris retorika fokozódását.
Pedig igény volna rá: egy fizikus, bizonyos Anatolij Volincev, a Permi Állami Egyetem professzora levélben javasolta Putyinnak, hogy hajtson végre taktikai atomcsapást Ukrajna ellen. A nyugati segítség leállítását szerinte a közlekedési infrastruktúrára mérendő nukleáris csapásokkal kellene megakadályozni, tippet is ad: például a kárpátaljai Beszkidi alagút lehetne az egyik célpont.
Az augusztus 6-a óta tartó ukrán hadművelet első sikerei állítólag megnövelték az Egyesült Államok hajlandóságát arra, hogy nagy hatótávolságú rakétákkal lássa el Ukrajnát, legalábbis a Politico ilyen információk birtokába került, A rakéták küldéséről végleges döntés még nincs, dolgoznak a részleteken - mondta egy kormányzati tisztviselő. Egyebek közt biztosítani kell az érzékeny technológia átadásának ellenőrzését, tovább azt, hogy az ukrán repülőgépek képesek legyenek a több mint egy tonnás, 450 kilogrammos robbanófejet hordozó rakéta indítására. Egyelőre nem tudni, az amerikai hadügyminisztérium jóváhagyta-e már a rakéták átadását. A Pentagon szóvivője, Jeff Jurgensen a mellébeszélés tankönyvébe való homályba burkolta a semmit: "Több lehetőséget mérlegelünk, hogy kielégítsük Ukrajna biztonsági igényeit, de nincs információnk, amellyel szolgálhatnánk - mondta.
Megszólalt Alekszandr Lukasenko is. A belarusz elnök az orosz Rosszija tévében titokzatoskodva javasolta az oroszoknak és az ukránoknak, üljenek tárgyalóasztalhoz, mert erre a "verekedésre" csak bizonyos embereknek van szükségük, akik azt akarják, hogy ők üssék-verjék egymást. Rondább szavakat is idézett tőlük, de nem nevezte meg őket. A találgatáshoz azért adott kis segítséget: annyit elárult, hogy amerikai származásúakról van szó. "Azt akarják, hogy pusztítsuk el egymást"- hangoztatta. Végül megismételte, az ország területén elhelyezett orosz atomfegyvereket nem készül bevetni mindaddig, amíg meg nem sértik Belarusz határait.
