Nemzeti Kereskedelmi Hivatal néven formálódik egy olyan új csúcsszervezet, amely az élelmiszer-biztonságért és kiskereskedelemért lenne felelős – értesült a Népszava több szakmai forrásból. Úgy tudjuk, a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium alá kerülő új hivatalhoz meglehetősen sokféle feladatot rendelnének, akár más tárcáktól átcsoportosítva is. Forrásaink szerint ide kerülne többek között a Miniszterelnökség alá tartozó kormányhivataloktól a fogyasztóvédelmi ellenőrzés továbbá a kereskedelempolitika területe. A legnagyobb falat az élelmiszer-biztonság lenne, de a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint erről még nem született végső döntés: Nagy Mártonék ezt az ágazatot is mindenképp vinnék, de a területért megosztva felelős Agrárminisztérium és a Miniszterelnökség küzd ez ellen, már csak azért is mert a presztízsveszteség mellett sokmilliárdos bevételtől esnének el.
Bár a kormányzat az ügyben feltett egyetlen kérdésünkre sem válaszolt, az új csúcshivatal létrehozása egyenes következménye lenne az előzményeknek. Idén januártól ugyanis – miként arról maga a tárca is beszámolt – már a Nemzetgazdasági Minisztérium felelősségi körébe tartozik a kereskedelem és a fogyasztóvédelem. Mint forrásaink fogalmaztak, a közigazgatás karcsúsítása mellett az egyéni ambíciók is szerepet játszanak az újabb átalakításában: Orbán Viktor miniszterelnök „aktuális adu ásza”, Nagy Márton vállalkozott arra, hogy „kihozza a maximumot” az ágazatból, s ehhez jóváhagyást is kapott.
Többen is azt mondták, hogy a nagy átszervezés már januárban elkezdődött.
Volt, aki azt említette, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára, Nobilis Márton alól vezényeltek át tíz kiskereskedelemmel foglalkozó hivatalnokot Nagy Mártonékhoz.
Noha korábban elsősorban kereskedelem és a fogyasztóvédelem került fókuszba, a nemzetgazdasági minisztérium augusztus eleji közleményében már vannak utalások arra, hogy ennél többet szeretne a tárca, hiszen úgy fogalmazott: „a kormány kiemelt célja a magyar állampolgárok anyagi biztonságának és egészségének garantálása” ezért továbbra is fellép azért, hogy a jogsértő, tisztességtelen vállalkozások ne okozhassanak „egészségügyi károkat.”
Ez utóbbival a most még az Agrárminisztérium háttérintézményeként működő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra (Nébih) utalhattak.
Forrásaink szerint ugyanis most még a Nébihért, pontosabban a hivatal által üzemeltetett élelmiszer-biztonsági laboratóriumi hálózatért megy a harc. Mert ha ezek is az új csúcshivatalhoz kerülnek, akkor velük együtt mennének az élelmiszerlánc-felügyeleti díjak is.
A 2012-ben létrehozott felügyeleti díjat úgy alakították ki, hogy abból önfenntartóvá tegyék a élelmiszer-biztonsági felügyeleti tevékenységet. Így az ágazat vállalkozásainak bevételük 0,1 százalékát kell vagyonbevalláshoz hasonlóan befizetni ezen címen. Bár a Nébih az agrártárca alá tartozik, az ellenőrzésekben a Miniszterelnökséghez tartozó kormányhivatalok is részt vesznek, így a befolyó összeget elosztják. A pénzből 10 százalékot fejlesztésre kell fordítani, a fennmaradó rész mintegy 60 százaléka kerül a megyei kormányhivatalokhoz, és úgy 40 százalék a Nébihhez. Jelentős összegről van szó, az utolsó ismert adat szerint 2021-ben 16,3 milliárd forintot vallottak be a cégek, de végül a késedelmi díjakkal együtt 16,5 milliárdot vasalt be rajtuk az adóhivatal.
Szakmai forrásaink szerint Nagy Mártonék számára csak az első lépés lenne az, hogy a Nébih élelmiszer-biztonsági tevékenységét, a laboratóriumi hálózatot és a felügyeleti díjakat megszerezzék az új Nemzeti Kereskedelmi Hivatalnak.
A következő lépés az lenne, hogy ezt a bevételt jelentősen növelje a tárca: forrásaink úgy hallották, jövőre már 28 milliárd lenne a célösszeg, ami majdnem a duplája a 2021-es bevételnek.
Az alkukról, csatákról sokat elárul, hogy forrásaink szerint az élelmiszer-biztonságért folyó harc már évek óta tart a háttérben. Többen is azt mondták, hogy ennek megértéséhez érdemes két évre visszatekinteni a múltba. Az akkori országos tiszti főállatorvos és élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár, Bognár Lajos igyekezett a Nébih és az állatorvosok önállóságát megerősíteni. A témában 2022 augusztusában jegyzett egy közös cikket az állatorvostudomány egyik honi szaktekintélyének számító Szieberth Istvánnal egy szaklapban, amelyben javaslatot tettek az állatorvosi szervezetre épülő élelmiszerlánc-felügyelet szervezeti átalakítására. Szakmai vélekedések szerint ez nem tetszett a már akkor is központosításban gondolkozó kormányzatnak. Pár héttel később Bognár a helyettes államtitkári posztjáról távozott, majd novemberben az országos főállatorvosi tisztségéből is.
Úgy hírlik, hogy ekkor még egy darabig az agrártárca és a Miniszterelnökség ellen tudott állni az összevonási törekvéseknek, de a jelek szerint mára utóvédharcokat kell vívniuk a szakmai álláspontjuk, hatáskörük és az élelmiszerlánc-felügyeleti díjakból származó milliárdok megvédéséért.
Arról ellentmondásos hírek jutottak el lapunkhoz, hogy miként áll most az átszervezés. Van olyan szakmai forrásunk, aki már tényként említette, hogy a Nébih 1500 munkavállalójából 50-100 fő átkerülhet a Nagy Mártonéknál felálló új hivatalba. Volt olyan informátorunk, aki szerint az állategészségügyi laborhálózat a Nébih fennhatósága alatt maradna, csak az élelmiszer-biztonsági rész kerülne át Nagy Mártonékhoz. Más kormányközeli forrásunk úgy tudta, hogy a Nébihről még nem született meg a végső döntés. Azt mindegyikük egybehangzóan állította, hogy a kormányzat rövidesen bejelentheti a változást, augusztus közepén megszülethetnek az ehhez szükséges jogszabály-módosítások, a jelenleg ismert tervek szerint szeptember elsejétől indulhatna el az új hivatal.
Miért veszélyes a központosítás?
Megoszlanak a szakmai vélekedések arról, hogy jó ötlet-e a központosítás az ágazatban. Vannak álláspontok, amelyek szerint az egységes irányítás a kiskereskedelemben nem lenne ördögtől való gondolat. Mások arra hívták fel a figyelmet: csöppet sem véletlen, hogy a kereskedelempolitikai ágról eddig is szigorúan leválasztva üzemelt az élelmiszer-biztonsági rész, mivel így önállóan és saját hatáskörben tudtak eljárni például az állatorvosok. Van aki kérdésbe fogalmazta aggályait: ha egy kézbe kerül a kereskedelempolitika és az élelmiszer-biztonság, akkor ugyanolyan keményen eljárhatnak-e majd az állatorvosok például akkor, ha egy kormányoligarcha mezőgazdasági cége vagy áruházláncánál adódik valamilyen probléma?
Az állatorvosok szerepéről szólva több szakember is megemlítette, hogy a NER előtt, a baloldali kormányok idején élelmiszer-biztonság az ÁNTSZ-től az állatorvosokhoz kerül. Sokak szerint ez sem volt ideális helyzet, mert az ÁNTSZ-nek nagyobb gyakorlata volt ezen a területen, de az állatorvosok által felügyelt magyar élelmiszer-biztonság Európa egyik „legkeményebbje” lett. Csakhogy később elkezdődött az állategészségügy és így az élelmiszer-biztonság „eróziója”, az ágazatot egyre súlyosabban érintette a szakemberhiány, különösen az állattartás és az élelmiszer-termelés szempontjából kulcsterületnek számító vidéken. A nagy kérdés most többek szerint az, hogy az újabb átszervezés nem gyorsítja-e tovább ezt a folyamatot.
Hallgat az apparátus
Az átszervezésekről, a Nébihért folyó harcról, és az új szuperhivatalról szóló értesülésekről megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, az Agrárminisztériumot, a Miniszterelnökséget, a Magyar Állatorvosi Kamarát is, de kérdéseinkre keddig egyetlen helyről sem kaptunk választ.
