;

oktatás;Oktatási Hivatal;tanárok;PSZ;vizsga;Nemzeti Alaptanterv;Nemzeti Pedagógus Kar;

PSZ: felháborító és méltatlan a kötelező vizsgáztatás

- „A több évtizede tanító pedagógusokat számon kérni a tantárgyi ismeretekből igen megalázó”

Nem tartja kifejezetten jó ötletnek a kormánybarát Nemzeti Pedagógus Kar sem az oktatók vizsgáztatását. A PSZ felháborító és méltatlan eljárásról írt.

Még a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) sem tartja kifejezetten jó ötletnek, hogy a következő tanévben kötelező vizsga keretében kelljen számot adniuk a pedagógusoknak a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatos tudásukról – derült ki az NPK közleményéből.

Mint a Népszava megírta, egy rendelet-tervezet szerint a tanároknak egy tíz órás online képzésen is részt kellene venniük, amit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervez. Ezt követően egy húsz kérdésből álló tesztet kell kitölteniük. A tervezetet augusztus 13-áig véleményezhették a szakmai szervezetek.

Az NPK szerint természetes, hogy minden pedagógusnak ismernie kell a jelenlegi, 2020 óta hatályos Nemzeti alaptanterv alapvetéseit, ám úgy vélik, a tanárok munkavégzése, az iskolák működése ebből a szempontból is szabályos és ellenőrzött, az alaptantervre és kerettantervekre épülő helyi tanterveket a tantestületek dolgozták ki, a fenntartó (állami iskolák esetében a tankerületi központ) fogadta el, ahogy a tanárok saját tanmeneteit is az iskolaigazgató hagyta jóvá, a törvényes működést az Oktatási Hivatal is folyamatosan ellenőrzi. Kifogásolják,

hogy a képzést és a felmérést egy olyan egyetem végezné, ahol nincs pedagógusképzési hagyomány és gyakorlat, és nem értenek egyet a vizsgáztatás kötelezőségével sem.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásában ennél is kritikusabban fogalmazott, mint írták, felháborító és méltatlan, hogy kötelezően vizsgáztatnák a tanárokat a Nemzeti alaptantervből, szerintük a pedagógusok meghatározó többsége ismeri a munkájukhoz szükséges tartalmi előírásokat.

– A több évtizede tanító pedagógusokat számon kérni a tantárgyi ismeretekből igen megalázó 

– közölték, hozzátéve: a továbbképzéseknek inkább arra kellene irányulniuk, hogy a tanárok a legfrissebb módszertanokat alkalmazhassák munkájuk során.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) úgy látja, a rendelet-tervezetben előírt képzéssel a pedagógusok teljesítményének sem minőségi, sem mennyiségi növekedés nem várható, a tanárok terhei viszont tovább növekednek. Szerintük inkább arra lenne szükség, hogy a kormányzat a szakmai és érdekvédelmi szervezetek bevonásával átdolgozza a Nemzeti alaptantervet, amelynek ötévente kötelező felülvizsgálatára jövőre egyébként is szükség lesz.

A rendelet-tervezet a diákok után a tanárok iskolai mobiltelefon-használatát is korlátozná, amely ellen a szakszervezetek szintén tiltakoznak. Az NPK-nak pedig az a véleménye, eddig is természetes volt, hogy a pedagógusok tanítás közben nem magáncélra használják telefonjaikat, mint írták: “talán annyira természetes, hogy ilyen szintű jogszabályi megfogalmazása nem is szükséges”.

Azt viszont Péterfalvi Attila NAIH -elnök megerősítette, hogy a Lánczi Tamás vezette állami szerv már firtatta, voltak-e olyan ügyek a NAIH-nál, amelyek felvethetnek szuverenitási kérdéseket.