Orbán Viktor legújabb TikTok videójában így fogalmazott: „A magyarnak tenger kell. Minden évben legalább egyszer. Hisz a „a tenger a napfény, a szél, a hullámok megkönnyítik az ember életét”, enélkül az ember bezártnak érzi magát." Teljesen egyetértek a miniszterelnök úrral. Szerintem is jót tenne a borsodi vagy szabolcsi gyerekeknek és szüleiknek, ha minden évben a tengerparton pihenhetnék ki az egész éves koplalást.
Csordultig telne a szívem, ha láthatnám azokat a boldog arcokat. A gyerekek a parton építenék a homokvárakat, míg a szüleik a hűsítő árnyékban szívnák magukba az enyhén sós levegőt. A valóság persze ezúttal is teljesen más. Az országban élők jó része nem, hogy tengert, de még a Balatont, sőt talán egy nagyobb lélekszámú várost sem látott soha életében, de ami szomorúbb, hogy soha nem is fog. Ezen emberek száma az Egyensúly Intézet júniusán publikált kutatása szerint 2,5-3 millió. Ők a magyar szegények, nekik jár tenger – és tisztes megélhetés – helyett a választások alkalmával pár kiló krumpli. De nem csak számukra jelent gondot a nyári pihenés.
A Népszavának készített Publicus kutatás szerint a magyarok 69 százalékának az egy hetes nyaralás sem fér bele. Egyébként idén magam is tapasztaltam, hogy az emberek bizony spórolni kényszerülnek. Harmadik éve járunk ugyan oda nyaralni a Balatonhoz. A mi családunk olyan igazi nagy, olaszos család, szeretünk együtt lenni, beszélgetni, játszani, mind a tizenpáran. Így olyan helyre volt szükségünk, ahol esténként egy asztaloz tudunk ülni, de azért nem túlzottan drága. Meg is találtuk! Az apartmanok közt egy terebélyes diófa alatt Putyini méretű tárgyalóasztalnál zajlottak a kvíz esték, a kártyapartik, a főzés pedig a közösségi konyhában. Tehát minden adott volt, hogy ne csak egymással, hanem minden ott megszállóval találkozzunk nap, mint nap. De idén, először, feltűnt, hogy elég gyakran cserélődnek az apartman szomszédok. Eddig minden évben megismertünk pár nyaralótársat, de most a legtöbben három nap után már csomagoltak, nem sok esély volt új barátságokat kötni. Ráadásul mindenki szemmel láthatóan spórolt. Volt aki tényleg minden étkezést maga készített el, így lényegében felváltva, de a család egyik tagja mindig a konyhában strázsált.
Sokan a partra is hűtőtáskával érkeztek, mert hát hiába mondja Orbán Viktor, hogy a lángos „komoly dolog, nemzeti büszkeségünk, első számú magyar étel”, attól még baromi drága lett. A legextrémebb amit láttam, az a család volt, akik 20 négyzetméteren egy 3 ágyas szobában aludtak hatan, anya, apa, gyerekek, nagyszülők. De legalább nyaraltak! Szóval könnyen beszél az ország első embere, aki idén is a horvát tengerparton növesztette a borostáját. Mondhatni szerényen, hiszen a havi bruttó 6,3 milliós fizetéséből feltehetően a Bahamákra is telne. Mégis, jó lenne ha a miniszterelnök jópofáskodás helyett olyan irányba kormányozná ezt az országot, hogy tényleg minden magyar láthassa az évben egyszer a tengert (ahogy ő is), hisz ahogy mondta, „ez megkönnyíti az ember életét”.