Az „armageddon-közgazdászok” ráhúzták a vizes lepedőt a magyar gazdaságpolitikára, mondván, hogy az kudarcot vallott, mivel a GDP-növekedés 2024-ben sem tudja visszanyerni korábbi dinamikáját. Az ilyen kritikák a válság természetének nem megfelelő megértésére utalnak. A 2024-re jelenleg várható 2 százalék körüli GDP-növekedést azonban nem szabad lebecsülni – írta a Portfolión megjelent elemzésében Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési stratégiáért és kifektetésért is felelős helyettes államtitkára és Kisfaludy Tamás vezető elemző. A két köztisztviselő szerint ez a növekedési ütem nemzetközi összevetésben egyáltalán nem rossz, sokkal inkább kiemelkedő teljesítménynek számít.
A szakértők szerint a második negyedéves GDP-adat – ami éves szinten a várakozásoktól lényegesen elmaradó 1,3 százalékos növekedést mutatott, az előző négyéhez képest pedig 0,2 százalékkal csökkent – „nem cáfolja, hanem éppen igazolja a magyar gazdaságpolitika sikerességét”. 2024 második fél éve még bizonytalan, azonban a 2 százalék körüli növekedés reális teljesítménynek tűnik az egész évet nézve – tetté hozzá. Hasonlóan nyilatkozott a napokban Varga Mihály pénzügyminiszter, aki szerint idén 1,8-2,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, jövőre pedig a 3,5 százalékos növekedés is elérhető.
A 2 százalékot idén (talán) elérő gazdaságpolitika sikerességét némileg árnyalja, hogy az Orbán-kormány ennek duplájával tervezett.
Hozzátesszük, a várakozások már tavaly, a recesszió közepén is kissé optimisták voltak. A kormány viszonylag hosszú időn keresztül ragaszkodott ehhez a számhoz, ám a májusban Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban már 2,5 százalékra vették vissza az idei növekedési előrejelzést, de továbbra is 4,1 százalékot jeleztek 2025-re. Ezt a prognózist csökkentette tovább most az NGM két köztisztviselője, illetve a pénzügyminiszter is.
A kormány a konvergenciaprogramban azt is megvizsgálta, hogy milyen hatással lenne a magyar növekedésre a geopolitikai feszültségek rendeződése, vagyis az ukrajnai háború lezárása. Ez esetben a magyar GDP az alapforgatókönyvekhez képest mind idén, mind 2025-ben mindössze 0,3-0,3 százalékkal növekedhetne gyorsabban. Vagyis igazolják, hogy a háború fékezi a növekedést, ám korántsem olyan mértékben, ahogy azt a kormány sulykolni igyekszik. Vagyis a gyenge magyar adatok mögött jóval összetettebb, akár gazdaságpolitikai problémák is meghúzódhatnak.
