Az idei Velencei Biennálén nagy hangsúlyt kapnak a volt gyarmatosított országok művészei, számos kiállítás vezet be minket olyan kultúrákba, melyekre európaiként kevés rálátásunk van. A Szerb Pavilonban viszont fordított a helyzet: ennek terében a kontinensünk kapja a főszerepet, de ezúttal mint „gyarmatosított” Európa, persze átvitt értelemben. Az épület belsejében sötét van, egyik végében fényes égőkből rajzolódik ki angolul a Europe felirat, míg a térben látunk telefonfülkét, Coca-Cola emblémával ellátott piros rekeszeket, Schwarzkopf reklámot, egy gőzölgő szaunát, illetve Eurovafel és Eurocrem márkájú termékeket. Az egyik szobában pedig egy tévéképernyőn a Coca-Cola 1971-es, Olaszországban forgatott reklámja megy, melyben egy dombtetőn énekli egy csapat fiatal, hogy erre az üdítőre az egész világnak szüksége van.
– Szélsőséges módon élünk a fogyasztói társadalomban, melyben a multinacionális cégek gyarmatosítanak bennünket. A kiállításnak ezért adtam a Gyarmati kiállítás (Exposition Coloniale) címet, mivel ezzel a korábbi, hasonló tárlatokra céloztam. Csak ezúttal mi vagyunk gyarmatosítva – mondta lapunknak Aleksandar Denić, a Szerb Pavilon művésze. A kiállításhoz valós tárgyakat hozott létre, melyek által a pavilonban Európa mint allegória jelenik meg. A művész viszont Európa alatt nem az Európai Unióra, mint politikai és földrajzi közösségre gondol, hanem az egész kontinensre mint közegre.
– A kiállítással azt akarom kifejezni, hogy Európa egy márka lett. Olyan a kontinens, mintha egy nagyvállalat lenne, melynek csak a gazdasági érdekei fontosak. Nem vagyok euroszkeptikus, de ezek olyan tények, amiket a hétköznapi európai kisember szemszögéből akartam megmutatni – mondja Denić. A pavilon végében is, noha fényesen világít a Europe felirat, mögötte akár egy raktárban – a derengő neonfények és reklámok között bolyong a látogató.
– Régen mi európaiak gyarmatosítók voltunk, de most minket gyarmatosítanak, csak ezúttal a nagyvállalatok. A kiállításom viszont nemcsak az amerikai kultúra és gazdaság befolyásoló hatásáról szól, hanem arról, hogy a kapitalizmus csak a profitot akarja növelni és kapzsivá tesz – mondta a művész. Szerinte a globalizáció a mindennapi életet is folyamatosan befolyásolja, például ha manapság autót vásárolunk, nem lehetünk abban biztosak, hogy az most német, francia vagy angol gyártmányú, illetve hogy ki a cég tulajdonosa, ki gyártja az adott járművet. Ha pedig beülünk egy nemzetközileg elismert kávéházlánc egyik egységébe, azt érezhetjük, hogy a világ részesei vagyunk, mintha csak New York-ban ültünk volna be egy hasonló kávézóba.
A kiállítás is több összefüggésre mutat rá, a pavilonban számos apró jelzést, utalást fedezhetünk fel. A tér egyik végében például a halványkék csempéjű, gőzölgő szaunában az egyik plakát arra biztat minket, hogy utazzunk Lampedusába, mely amúgy a valóságban a migrációs krízis egyik fő helyszíne. Egy üveg mögött pedig csomagolt Eurocrem csokoládé és Eurovafel ostya látható, melyek nemcsak Európára utalnak. – Ezek az édességek Jugoszláviában híres termékek voltak, és a mai Szerbiában is nagy kedvencek. Ironikus szempontból állítottam ki ezeket, mert jelenleg nekünk ez a legnagyobb hozzájárulásunk Európa felé – mondja Denić.
A pavilonban másrészt található egy zenegép is, melyen a látogatók határozhatják meg, hogy éppen milyen dal szóljon. És csakis olyan számokból választhatnak, melyek együttesének nevében vagy címében szerepel Európa: például a Europe-tól a Final Countdown, az R.E.M.-től a Radio Free Europe vagy a Kraftwerktől a Trans Europa Express. – Ez egy demokratikus zenegép, mivel a számok lejátszásáért nem kell fizetned, a dalokat viszont nem kell végighallgatnod, ha újakra vágysz. Azokat bármikor bármelyik látogató megszakíthatja, és egy újat indíthat el. Ezzel a gesztussal arra kérdezek rá, hogy vajon a túl sok demokrácia nem teremt-e konfliktusokat? Vagyis harcolnak-e majd a látogatók azért, hogy milyen zene szóljon a pavilonban? – teszi fel a kérdést Denić.
Infó: Aleksandar Denić: Exposition Coloniale. Kurátor: Ksenija Samardžija. 60. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé, Szerb Pavilon, Giardini. Megtekinthető november 24-ig
