Negatív rekordot döntött a születésszám júniusban: 6040 gyermek született, 1217-el kevesebb mint tavaly ilyenkor. A tavalyi évben összesen 85 225-en születtek: 1949 óta, amikortól lehet követni évenként a változást, még soha nem volt ilyen alacsony a születésszám.
Sokszor írtunk itt a lapban is arról, hogy a szakemberek szerint a látványintézkedések nem hozzák meg a várt eredményt, ahogy Tóth Olga szociológus fogalmazott, a Fidesz családpolitikájára jellemző jól kereső réteg priorizálása rossz irány.
A kormány viszont köti az ebet a karóhoz, az útról nem tér le, meggyőződése, hogy nélküle egy győrnyi gyerek hiányozna Magyarországról. Hogy ezt mire alapozza, milyen kutatás, tanulmány igazolja, nem tudni.
Minimum érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy ha valami nem hozza a várt eredményt, sőt, romlik a helyzet, akkor esetleg változtatni kellene. De erről az egyszerű elméletről szó nincs. Orbán Viktor úgy látja, van ugyan egy kis elakadás, de csak lendület kell, és minden jó lesz. Ha véget ér a háború, jövőre a gyerekek után járó adókedvezményt megduplázza a kormány, és egy csapásra visszatér a demográfiai javulás.
A fantáziám szegényes ahhoz, hogy elképzeljem, leül Ferenc és Zsuzsa a nappaliban, Zsuzsa félredobja a csekkeket, Ferenc mélyen a szemébe néz, és azt mondja: „szívem, én megnyugodtam. Nincs mire várni, elhárult minden akadály, több lesz az adókedvezmény, jöhet a baba.”
A kétségeimet is igyekszem félretenni. Az orbáni mondatba igyekszem nem belelátni, hogy 2026-ban választások lesznek, és megint csak a saját sikeréhez használja fel a gyerekeket, valójában tesz rá, hogyan és miből élnek a családok.
De nincs nálam a bölcsek köve. Ám amit látok, hallok, az nem a demográfiai lendületet mutatja. Ismerek szétszakított családokat, ahol a nagyszülők évente kétszer látják a már külföldön született, vagy oda költözött unokáikat. Nemrég esküvőn voltam. Az ifjú feleség szeptemberben kezd első munkahelyén, tanítani fog egy iskolában. A férj informatikus. Izgatottak, mert augusztus végére talán elkészül első közös otthonuk, egy kisebb településen egy új építésű, 57 négyzetméteres lakás. A havi törlesztőrészletük 350 ezer forint lesz. Tudják, hogy ez olyan vállalás, amibe semmilyen krízis nem fér bele.
Egy másik házaspár kislánya szeptemberben kezdi az ovit. Az első szülés óta három vetélése volt az anyukának, a másodiknál kiderült, hogy a szervezete kilöki magából a magzatot, csoda, hogy az első gyerekük megszülethetett. Ők minden támogatást felvettek, három gyereket vállaltak be, különben nem tudtak volna lakást venni. Most meg azt nem tudják, hogyan fizetik vissza „nem teljesítés miatt” a büntetést.
Edit évek óta Svájcban él. Egyéves kislányával háromhetes családlátogatásra jött haza. Horrorárak vannak itthon – mondta, náluk olcsóbb strandolni. Kint, aki elveszíti a munkáját, 2,5 évig korábbi bérének 80 százalékát kapja, és működik a bérlakásprogram is, ami a kiskeresetűeknek is önálló életet biztosít.
Ez csak néhány élethelyzet, amely jelzi, hol kellene a lendület, ha lenne hozzá akarat. De nincs. Csak gőg, csak az van.