A mesterséges intelligencia által felpörgetett innovatív technológiák új lehetőségeket nyitnak meg, de vajon milyen hatással lesznek az emberi kreativitásra és a hagyományos művészeti formákra? Nagyon sokan tesznek fel mostanában hasonló kérdéseket. Ugyanakkor az MI, ami valódi alkotásokból vesz mintát a munkához, jelenleg az internetes szabadrablás világában, korlátozások nélkül működik. Az új technológia tehát nem csak lehetőségeket teremt, de kihívások elé is állítja a hagyományos módszereket, valamint komoly etikai és szabályozási kérdéseket vet fel.
Az MI térnyerése a kreatív iparágakban olyan eszközök megjelenésével vált szembetűnővé, mint a ChatGPT, Claude.ai (chatbotok), Midjourney és DALL-E (képgeneráló programok). Ezek a fejlesztések komoly vitákat indítottak el az MI etikájáról, behatárolásáról, valamint potenciális előnyeiről és buktatóiról.
A vizuális művészetekben az MI új távlatokat nyit, ugyanakkor kérdéseket is felvet. Amikor 2022 augusztusában egy Midjourney által generált alkotás nyert meg egy művészeti versenyt, az eset heves vitákat váltott ki a művészeti szférában - írta korábban a New York Times. Ezzel párhuzamosan olyan művészek, mint Pablo Delcan New York-i illusztrátor, az emberi kreativitás egyedülállóságát hangsúlyozzák és szembe mennek az MI reformhullámával. Delcan "Prompt-Brush" projektje, amely "az első nem-AI generatív művészeti modellnek" nevezi magát, egy a képgeneráló programokat imitáló platform. A felhasználó szöveges utasításaiból, a grafikus hagyományosan hozza létre az alkotást, mellyel arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi tapasztalat és értelmezés pótolhatatlan a művészi folyamatban. Közben Dr. Kárpáti Andrea egyetemi tanár a Corvinus kutatási hetén arról beszélt, hogy “a géppel készített képalkotás nem újdonság, már évtizedek óta támogatja a kreativitást. A digitális autómodellezés megjelenése az 1960-as években lehetővé tette, hogy a tervezők gyorsabban megjeleníthessék az új ötleteket, mint a korábbi famodellezéssel.”
A filmiparban az MI használata szintén ellentmondásos. Nemrégiben itthon váltott ki vitát, hogy a 2020-ban elhunyt Gesztesi Károly hangját az MI segítségével használják szinkronnak a Shrek 5. részében. Míg a technológia lehetővé tette például Harrison Ford megfiatalítását az "Indiana Jones és a Sors tárcsája" című filmben, addig a forgatókönyvírók és színészek sztrájkjai a digitális intelligencia által jelentett fenyegetésre hívták fel a figyelmet. A 2023-as hollywoodi sztrájkok, amelyek több mint 6,5 milliárd dolláros veszteséget hoztak az iparágnak, precedens értékű megállapodásokhoz vezettek, amelyek más iparágak számára is iránymutatóak lehetnek. A színészek szakszervezete, a SAG-AFTRA és Hollywood nagy stúdiói közti egyezmény magában foglalja a minimálbérek emelését, új bónuszt a streaming szolgáltatásoktól és a színészek védelmét a mesterséges intelligencia által generált képek jogosulatlan használatától - írta meg a Reuters. Bár ezeket a reakciókat nagy felháborodás kíséri, azt nem szabad elfelejteni, hogy a szabályozáshoz előbb a technológiának, tapasztalatnak kell születnie. Ez korábban, például a CGI-al (Computer-Generated Imagery) is ugyanígy volt.
A zeneiparban is az MI egyszerre jelent lehetőséget és kihívást. Új dalok elkészítéséhez például John Lennon hangját mesterséges intelligencia segítségével ki lehet már emelni egy-két régi Beatles felvételből. Az ilyen lehetőségek rávilágítanak az innováció kreatív potenciálja mellett az új technológia által megnyitott, olykor aggasztó távlatokra is. Vajon meg tudja-e különböztetni a közönség a mesterséges intelligencia által írt dalokat az emberi művektől? - erre is keresik már a választ. És míg olyan művészek, mint Grimes, nyitottak az MI által generált, hangjukat használó számok jogdíj megosztására, addig mások, mint Nile Rodgers világhírű zenei producer, óva intenek a másolástól és a tömegtermeléstől. „Az AI használata természetesen hatalmas kincs, és nagy segítség tud lenni, ha ez az arányokban, mondjuk, úgy néz ki, hogy 90-10, vagy 80-20, de a javadra, és az AI ellen. Ne fordítsuk meg, hogy 90 százalék az AI, és 10 százalék vagy te” – nyilatkozta Hevesi Tamás énekes is a Hozz egy verset című podcastban. Az MI azon túl, hogy felveti a szerzői jogok és a művészi integritás kérdését, az eredetiség értékét is mérhetővé teszi, a kényelem jegyében várhatóan mégis számos alkotó átpárol majd a mesterségesen gyártott tartalmakhoz.
Közben a YouTube AI Music inkubátorának elindítása a Google DeepMind-dal együttműködésben remekül mutatja az iparág törekvését az MI és az emberi kreativitás irányított ötvözésére. Az inkubátort új zene létrehozására és a meglévő zenék módosítására fejlesztették. Célja, hogy MI-alapú eszközökkel segítse a művészeket és zenészeket a dalszerzésben, számok keverésében és tökéletesítésében. Neal Mohan, a YouTube vezetője szerint az MI "forradalmat" jelent, amely demokratizálja a kreatív folyamatot.
Ám az MI fejlődése olyan gyors ütemű, hogy még a szakértők sem tudják pontosan megjósolni a jövőbeli hatásait. A World Economic Forum idei éves találkozóján az MI gazdasági és társadalmi szerepe központi téma volt. A kutatások azt mutatják, hogy az intelligens rendszerek inkább kiegészítik a meglévő munkaköröket és új területeket hoznak létre, mintsem tömegesen szüntetnék meg az állásokat. A Budapesti Metropolitan Egyetem szeptemberben tevezi, hogy továbbképzést indít az üzleti és pénzügyi területen alkalmazott mesterséges intelligencia elsajátítására a lepítést kiküszöbölő hatékony együttműködésért.
A jövő szórakoztatóipari és művészeti világa is valószínűleg az emberi képzelőerő és a mesterséges intelligencia egyedülálló ötvözete lesz. Ilyen kollaborációból született a pécsi Fényfesztiválra a Fényművésztelep kiállítóitól egy mesterséges intelligenciával generált életút-interaktív játék az újmédia térben. Ez a fajta partnerség minden eddiginél izgalmasabb és változatosabb élményeket kínálhat majd a közönségnek, igaz, új kérdéseket vet fel a kreativitás, az eredetiség és a művészi identitás természetéről. A témával foglalkozók úgy vélik, a kihívásokkal való megbirkózáshoz szükség van a művészek, a technológiai szakemberek és a szabályozók szorosabb együttműködésére. Azt is felvetették, hogy ha a munka monoton részét a gépekre lehet bízni, akkor több idő maradhat a szabad alkotásra. Szerintük a jövő feladata az egyensúly megtalálása az innovatív technológia és az emberi alkotószellem között.
