Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkára az InfoRádióban azt mondta, a kormány mindent megtesz, hogy vonzóvá tegye a pedagóguspályát. Ehhez képest most kitalálták, hogy a következő tanévben kötelező vizsgát kellene előírni a tanároknak, mennyire ismerik a Nemzeti alaptantervet. Ettől vajon vonzóbb lesz a pálya? A választ maga a minisztérium adta meg a rendelet-tervezet hatásvizsgálati lapján, ahol arra a kérdésre, az intézkedés hozzájárul-e a foglalkoztatás növeléséhez, őszintén odaírták, hogy nem.
Azt is állította a helyettes államtitkár, “soha nem látott számok vannak a pedagógusképzésre jelentkező fiataloknál”. Lássuk: idén összesen 17 833-an nyújtották be jelentkezésüket valamilyen pedagógiai szakra. Míg tavaly 18 673-an az Oktatási Hivatal adatai szerint. De 2019-ben is a mostanihoz hasonló számban, 17 394-en, 2018-ban 17 800-an, 2017-ben 18 183-an, 2016-ban 20 286-an jelentkeztek. Persze elképzelhető, hogy a tavaly kinevezett helyettes államtitkár valóban soha nem látta a korábbi jelentkezési adatokat.
A helyettes államtitkár kitért arra is, szerinte túlzóak a 16-20 ezres pedagógushiányról szóló hírek. Legutóbb a Magyar Nemzeti Bank tanulmányában jelent meg: nagyságrendileg 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből. Ezt nem hasraütés-szerűen közölték, hanem konkrét adatok, az üres álláshelyek és a nyugdíj mellett dolgozók száma alapján. Talán abban még bízhatunk, hogy az MNB szakértői tudnak számolni. Esetleg jobban is, mint Balatoni Katalin.
A helyettes államtitkár nyilatkozott arról is, néhány héttel a tanévkezdés előtt még mindig majdnem 3 ezer pedagógust keresnek a közszféra állásportálján. Szerinte ez nem releváns információ. Való igaz: csak azokat a munkaköröket hirdetik meg, amiket már nem lehet túlóráztatással, többletmunkával ellátni. Valójában ennél lényegesen több tanerőre lenne szükség.
Úgy tűnik, nem a tanárok felkészültségét kellene tesztelnie a minisztériumnak. Kezdhetnék a vizsgáztatást házon belül.