Nem látszik, hogy magához térne a kiskereskedelem, a lakosság rendkívül megfontoltan költ, más megközelítésben nincs miből vásárolnia.
A borzasztóan alacsony tavalyi bázishoz képest ugyan az ágazat forgalma a mennyiséget tekintve a nyers adat szerint 1,7, naptárhatástól megtisztítva 2,6 százalékkal emelkedett az elmúlt év ugyanezen időszakához képest, ám az előző hónappal összevetve, szezonális és naptárhatással kiigazítva már 0,1 százalékos mérséklődést mutat – tette közzé kedden a friss számait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1611 milliárd forintot ért el. (Az Európai Unió egészének kiskereskedelmi forgalma is kedvezőtlen képest fest.
Az első becslések szerint az euróövezetben a szezonálisan kiigazított volumen júniusban 0,3 százalékkal csökkent - az előző évhez képest -, míg az unió egészben 0,1 százalékos volt a mérséklődés. A legnagyobb éves növekedését Romániában (10,2 százalék), Luxemburgban (+7,9) és Horvátországban (+5,4) regisztrálta az Eurostat. A legnagyobb csökkenést pedig Belgiumban ( -7,3 százalék). A hazai adatok – a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) optimista megközelítése ellenére, amely hangsúlyozza, hogy „hatodik hónapja töretlen a fogyasztás bővülése” –, azért sem adnak okot derűlátásra, mert a június már az első nyári hónap volt, amikor is üdülni indulnak az emberek, s jellemzően jobban kinyílnak a pénztárcák. A labdarúgó Európa-bajnoksággal pedig egy kifejezetten eladásokat ösztönző esemény vette kezdetét a hónap közepén, ám ezek forgalomnövelő hatásaiból szinte semmi sem látszik. Ráadásul a teljes első fél évet vizsgálva sem vehető észre határozott előrelépés, hiszen január és június között az ágazat forgalmának volumene csupán 2,7 százalékkal emelkedett, amit az alacsony tavalyi bázissal magyarázható.
Az adatok elég gyengének nevezhetőek – fogalmazott a Népszavának Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A júniusi teljesítmény alapján azt lehet mondani az első félévről, hogy
húsvét környékén volt egy biztató megugrás, azóta stagnálás van, semmi érdemi fejlődés.
Nem jó, hogy az előző hónaphoz képest júniusban visszaesés történt és sajnos az év/év alapú emelkedést sem mondható komoly eredménynek, mert a bázis valóban elképesztően alacsony. Mindez azt eredményezi, hogy a Varga Mihály pénzügyminiszter által napokban jelzett 1,8-2,2 százalékos idei GDP növekedésnek is az alsó szintjét érhetjük csak el. A jelek szerint ugyanis az ipar gyengélkedését a belső fogyasztás nem képes ellensúlyozni, így nincs ami húzná a gazdaságot. Véleménye szerint már a 2 százalékos gazdasági növekedéshez is az kellene, hogy a II. félévben a vásárlási kedv érdemben emelkedjen.
Az ágazat mélyen a piaci várakozások alatt teljesített – fejtette ki az előzőekkel egybehangzó kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. E szerint a szezonális és munkanaphatással igazított adatok alapján immáron két hónapja lényegében stagnál az értékesítés volumene. Az elmúlt három hónapban az említett adat beragadt szűk 1 százalékkal a 2021. évi szint alatt - folytatta. Az elmúlt hónapok oldalazása miatt pedig már azt sem állíthatjuk, hogy a kiskereskedelmi forgalom trendszerű bővülést mutatna. Ez is rávilágít arra, hogy a magyar gazdaság folyamatai gyengék és csak egy-egy kiugró teljesítmény tud átmenetileg pozitív képet rajzolni.
Már Bulgária is előz, az egyre szegényedő magyaroknál kevesebbet senki nem költ az Európai UnióbanEgyes részleteket nézve jól látható, hogy a júniusi kiskereskedelmi teljesítményt – komoly meglepetésre – az élelmiszer-kiskereskedelem húzta vissza jelentősen. Havi alapon közel 1 százalékos visszaesést mért a KSH. Mindez annak fényében okoz komoly fejtörést, hogy a kiskereskedelmi láncok meglehetősen pozitív hangvételben nyilatkoztak a forgalmuk alakulásáról a németországi futball-Európa-bajnokság kapcsán. A jelek szerint viszont nem többletfogyasztás volt, hanem inkább valamiféle átcsoportosítás - fogalmazott Virovácz. Az üzemanyagforgalom 0,5 százalékos emelkedése révén pedig Németh Dávid jelezte: "ez nagyon vékonyka", amit talán a hónap elejei árcsökkenés okozott. A nyári szabadságolási időszak fogyasztásélénkülésének sem látszik a hatása. Összességében tehát a második negyedévre vonatkozó kiskereskedelmi statisztikák alapján egy meglehetősen gyenge fogyasztási teljesítmény rajzolódik ki idénre. Vélhetően tehát a vártnál jóval gyengébb GDP adat jelentős részben a fogyasztás gyengélkedésének "köszönhető" - foglalta össze Virovácz Péter.
Mindez szinte kizárja, hogy a szektort érintő kiskereskedelmi különadó terheit az érintett kereskedelmi láncok a forgalom élénkülésével ellensúlyozzák, "kinőjék". Márpedig ez igencsak komoly kihívást jelent számukra. A HVG.hu ugyanis a napokban tette közzé, hogy bár az elvonás ellenére a Lidl Magyarország Bt. nyereséges volt, ám profitja harmadára (26,8 milliárd forintra) zuhant, míg a Tesco-Global Zrt. 21,6 milliárd forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni.
A TISZA Párt ötszázalékos áfát ígér
A TISZA párt a kormányváltást követően azonnal 5 százalékra csökkenti a gyümölcsök és a zöldségek áfáját, majd az összes egészséges és végül minden alapvető élelmiszer ÁFA kulcsát - tették közzé. Az ötlet nem újdonság, az ellenzéki oldalon rendre előkerül, hiszen szinte pontosan két éve, az árak elszabadulása és az infláció megugrása idején a DK kérte a kormánypártokat, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentsék nulla százalékra. A TISZA gyűjtése szerint a zöldségek és a gyümölcsök áfája az Egyesült Királyságban, Írországban és Spanyolországban 0 százalék, Lengyelországban 4 százalék, Romániában 5 százalék, nálunk pedig a kiskereskedelmi különadóval együtt 31,5 százalék. Ez nem normális állapot - hangsúlyozzák. Mint ahogy az sem, hogy ma a szomszédos országokban az élelmiszerek többsége olcsóbb, mint itthon.
