– Az Európai Ügyészségnél (EPPO) vélhetően arra a jogi álláspontra helyezkedtek, hogy mivel az unió központja Belgiumban van, a közösségi büdzsét károsító vagy azt megkísérlő magatartások elkövetésének a helye is Belgium. Erről beszélt lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója azután, hogy komoly vita alakult ki arról, ki léphet fel az olyan, uniós költségvetést károsító esetekben, amelyeket az egyébként nem EPPO-tag Magyarországon követnek el.
A konkrét kiváltó eset az erdő nélküli lombkoronasétány ügye volt. Bár a magyar ügyészség már korábban is cáfolta, tegnap – az uniós hatóság TI-nek küldött levele alapján – arról írtunk, hogy valóban nyomoz az Európai Ügyészség az elhíresült nyírmártonfalvi lombkoronasétány ügyében. Az európai ügyészségi levélben az áll: az EPPO nyomozást indított a 2017 és 2022 között Magyarországon és Belgiumban elkövetett pályázati csalás gyanújával. A levélből egyértelműen kiderül, hogy a nyomozás egyik érintettje a nyírmártonfalvai sétányt építő magyar kft.
Fordulat: magyarországi ügyben nyomoz az Európai ÜgyészségA Legfőbb Ügyészség továbbra is állítja: az Európai Ügyészség nem járhat el a nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyébenErre reagálva pénteki közleményében a Legfőbb Ügyészség arról írt: továbbra is Magyarországon folyik nyomozás a lombkoronasétány ügyében, és „Magyarország területén, magyar állampolgár által elkövetett bűncselekmény miatt – mivel Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek – az EPPO nem járhat el”. Mint fogalmaztak, a belga delegált ügyész Transparency International Magyarországnak adott válasza szerint Belgiumban és Magyarországon elkövetett állítólagos bűncselekmény miatt folyik vizsgálat. A magyar vádhatóság értékelése szerint az Európai Ügyészség eljárása csak az EPPO-tag Belgiumot érintheti, azaz a belga delegált ügyész csak Belgiumot érintően járhat el.
Csakhogy valójában az Európai Ügyészség sem mond mást. Mégpedig azért, mert a levelük szerint az elkövetés helyének nemcsak Magyarország területét tekintik – amit a magyar ügyészség is említ –, hanem immáron Belgiumot is, amihez pedig a közösségi büdzsét kötik. Ez hasonló ahhoz a gondolatmenethez, amikor a magyar hatóságok is megállapítják a költségvetési csalást akkor, ha külföldről küldenek a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak (NAV) hamis számlán alapuló áfavisszaigénylést.
Bár az Európai Ügyészség levele erről nem ír, de ha az EPPO-nál az itteni, ám EU-s pénzt érintő pályázati csalás esetén Belgiumot is a bűnelkövetés helyének tekinti, akkor a jogi logika azt diktálja, hogy ebből következően Belgiumban is vádat emelhetnek az itteni csalások miatt. Persze kérdés, hogy a „belga ügyben” hogyan nyomozzon az EPPO Magyarországon. A lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint a legvalószínűbb lehetőség, hogy ehhez az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) régi, meglévő és bejáratott szervezetrendszerét használhatják fel. Az OLAF egyébként eddig is számos, EU-s forrásokat és fideszes köröket is érintő korrupciós ügyet derített fel – elég csak az Elios-ügyet említeni –, majd továbbított vádemelési javaslattal a magyar ügyészség felé, ám a Polt Péter vezette vádhatóság végül gyakran nem emelt vádat. A jelek szerint tehát az EPPO mintaügynek szánja a nagy port felvert és szimbolikus nyírmártonfalvai lombkoronasétány esetét.
– Az Európai Ügyészségnek akkor is helye lenne a lombkoronasétánnyal kapcsolatos eljárásban, ha a magyar hatóságok is rajta vannak – nyilatkozta a Népszavának Hadházy Ákos. A független parlamenti képviselő azt mondta,
órákig tudná sorolni, hogy a magyar ügyészségek milyen módszerekkel szokták szabotálni a visszaélésekkel szembeni fellépést.
Szerinte az EU részéről tévedés volt elhinni, hogy az Integritás Hatóság vagy a pótmagánvád intézménye semlegesíteni tudja az ügyészség praktikáit. Az Európai Ügyészség beavatkozásában nem lát semmilyen problémát. Arra a kérdésre, hogy ez vajon áttörést jelent-e a jogi helyzetben, azt felelte, hogy ha az Európai Ügyészség megtalálta a megfelelő jogi megoldást, akkor jól tette, igaza van, s ha a lombkoronasétány ügyében eljárhat, akkor más ügyekben is.
Integritás Hatóság: 324 bejelentés, 10 lezárt ügy, a nyírmártonfalvi lombkoronasétányt már az Európai Ügyészség is vizsgáljaAz állatorvosi ló
A csalásgyanús magyarországi beruházások afféle állatorvosi lova a nyírmártonfalvai beruházás, ahol az EU-s forrásból épült „lombkoronasétány” körül tarra vágták az erdőt. Az ügyben az Integritás Hatóság (IH) is vizsgálódott és fél tucat hasonló, csalásgyanús „lombkoronasétányt” talált a környéken, amely Tasó László fideszes képviselő felségterülete, és magának Tasónak a magánerdejében is van egy sétány. Az ügyben az IH már februárban feljelentést tett, ám ők a magyar Nemzeti Adó-és Vámhivatalnál költségvetési csalás gyanújával, ám nem tudni, hogy fél év alatt egyáltalán tanúmeghallgatás történt-e az ügyben.
Az Orbán-kormány szuverenitási indokokra hivatkozva a kezdettől elutasította, hogy az ország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, illetve azt állítja, az itteni korrupció feltárása a Polt vezette testületre tartozik. Időközben az EU 22 tagállama lett az EPPO tagja. Idővel az itt elharapózott korrupció és a jogállamiság romlása miatt az EU felfüggesztette a Magyarországnak járó uniós források jó részét. Ugyan az IH uniós nyomásra létrejött, ám a jogköreit – nem meglepő módon – a fideszes törvényhozók rendkívül szűken állapították meg, így másfél év működés után nemrégiben Biró Ferenc, az IH elnöke Brüsszelben közölte: a hatóság nem tudja ellátni a feladatát, amiért létrehozták, vagyis hogy feltárja, megelőzze és kivizsgálja az uniós pénzügyi támogatások szabálytalan felhasználását.
