„Továbbra is Magyarországon folyik nyomozás az ún. nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében” – jelentette ki péntek délelőtt a Legfőbb Ügyészség. Az erről szóló közlemény leszögezi, hogy az EPPO-rendelet pontosan meghatározza az Európai Ügyészség hatáskörét, „ebből következően a Magyarország területén, magyar állampolgár által elkövetett bűncselekmény miatt – mivel Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek – az EPPO nem járhat el”.
Az ügy előzménye, hogy – mint arról lapunk is beszámolt – az Európai Ügyészség Transparency International Magyarországnak (TI) küldött leveléből csütörtökön az derült ki, valóban nyomoz az Európai Ügyészség (EPPO) a nyírmártonfalvai lombkoronasétánnyal összefüggésben. A vizsgálatról a Népszava írt először a TI jogi igazgatója, Ligeti Miklós nyilatkozata alapján, de a magyar ügyészség akkor is tagadta az eljárás indulását, s állította „Magyarországon folyik nyomozás a lombkoronasétány-ügyben.” Ehhez képest a TI által nyilvánosságra hozott európai ügyészségi levélben az állt:
az EPPO nyomozást indított a 2017 és 2022 között Magyarországon és Belgiumban elkövetett pályázati csalás gyanújával.
A levélből egyértelműen kiderült az is, hogy a nyomozás egyik érintettje a nyírmártonfalvai sétányt építő magyar kft.
Fordulat: magyarországi ügyben nyomoz az Európai ÜgyészségA Legfőbb Ügyészség ezzel szemben pénteken arról írt,
az Európai Ügyészség eljárása csak az EPPO-tag Belgiumot érintheti, a belga delegált ügyész csak Belgiumot érintően járhat el.
A közlemény kiemeli, az EPPO főügyésze, Laura Codruta Kövesi és Polt Péter magyar legfőbb ügyész által 2021 tavaszán aláírt munkamegállapodás szerint Magyarország Ügyészsége a büntetőügyekben folytatott uniós igazságügyi együttműködés eddigi eszközeivel támogatja az Európai Ügyészség munkáját, miként az EPPO is ezen jogi intézmények használatával fordul a magyar ügyészség felé. Az ügyészség így továbbra is fenntartja a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség 2024. július 15-én kiadott sajtóközleményében foglaltakat, mely szerint Magyarországon, a NAV előtt folyik nyomozás az ügyben.
Integritás Hatóság: 324 bejelentés, 10 lezárt ügy, a nyírmártonfalvi lombkoronasétányt már az Európai Ügyészség is vizsgáljaMint arról korábban többször írtunk, az Orbán-kabinet – a megannyi ellenzéki, civil követelés ellenére – nem akart csatlakozni az uniós vádhatósághoz, így az EU-s pénzeket érintő, kormányközeli korrupciós ügyekben kizárólag a magyar ügyészség járt el, ha egyáltalán indult vizsgálat. Ez nem segített csillapítani azokat az uniós kritikákat, amelyek szerint nem elég eredményesek Magyarországon a magas szintű korrupció elleni intézkedések. Szakmai vélekedések szerint rengeteg uniós forrás befagyasztását elkerülhette volna a kormány, ha az ország csatlakozik az EPPO-hoz. Arról már korábban is érkeztek hírek, hogy az EPPO változtathat eddigi távolságtartó álláspontján, s azt az új megközelítést veti be: akkor is van joga az uniós forrásokat érintő csalások ügyében nyomozni, ha az adott uniós tagállam nem EPPO-tag.
Azt nem részletezi az európai ügyészség levele, hogy technikailag miként zajlik a lombkoronasétány ügyében indított eljárás. Büntetőjogi forrásaink szerint akár az Európai Csalás Elleni Hivatalon (OLAF) vagy az Europolon keresztül is nyomozhatnak Magyarországon. Egy más forrásunk inkább úgy vélte, hogy az EPPO csak kialakít egy jogi véleményt és azt adja át a magyar ügyészségnek.
A nyilvánosságra hozott levél miatt még a legújabb közlemény megjelenése előtt megkerestük a magyar ügyészséget, és megkérdeztük, miért állították, hogy az EPPO nem indított vizsgálatot. Csütörtök este a vádhatóság lapunknak csak annyit írt: még időt kérnek a válaszadásra.
Itt a bejelentés, az Európai Ügyészség nyomoz a nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében