;

Budapest;Karácsony Gergely;egyeztetés;Fővárosi Közgyűlés;Magyar Péter;

- Zárt ajtók mögött találkozott Karácsony Gergely és Magyar Péter, legalább abban sikerült megegyezniük, hogy egyelőre senki nem mond semmit

Akadnak meglepő vágyak. A tét nagy, mert többsége egyiküknek sincs a budapesti városházán, így nem lesz könnyű működtetni a fővárost.

Csaknem két hónapig halogatta az első egyeztetést Budapest újraválasztott főpolgármestere, Karácsony Gergely és a politikai színtéren üstökösként feltűnő Magyar Péter, a 33 tagú Fővárosi Közgyűlésben 10 mandátumot szerző Tisza párt elnöke. Ezzel az eredménnyel a fővárosban beérték a Fideszt, hiszen ugyanannyi képviselői helyet tudhatnak magukénak, mint a választáson szinte teljesen új neveket tartalmazó listával induló kormánypárt. Az ellenzéki oldalon pedig a legnagyobb erőt képviselik, hiszen a főpolgármestert adó Párbeszéd-DK-MSZP pártcsoport csak hét mandátumot szerzett. A főpolgármester-választás elnyújtott csatájában veszítő Vitézy Dávid az LMP-vel és a Kutyapárt három-három képviselőt küldhet a közgyűlésbe.

A hosszan tologatott – csütörtökön megejtett – első találkozóról végül mindkét fél meglehetősen szűkszavú nyilatkozatot adott ki. Karácsony arról írt, hogy megkezdte a tárgyalásokat a Fővárosi Közgyűlésbe bekerült pártok vezetőivel, elsőként Magyarral. Az egyeztetések folytatódnak. Azok eredményéről a megbeszélések lezárta után beszél majd. Magyar kissé degradálva az eseményt, „informális egyeztetésről” írt, jelezve, hogy folytatják, de a közeljövőben a többi fővárosi frakció vezetőjével is felveszi a kapcsolatot. Abban legalább sikerült megegyezniük, hogy egyelőre senki nem mond semmit.

A kép tehát nem lett tisztább. Karácsony Gergelyt új kihívás elé állította a választás: az előző önkormányzati ciklustól eltérően kényelmes többségi támogatás nélkül kell vezetnie a várost. Tegyük hozzá, ezzel egyik elődjének, sem Tarlós Istvánnak, sem Demszky Gábornak nem kellett megküzdenie. Igaz, utóbbinál azért folyamatos volt az MSZP-SZDSZ pártharc, így állandó alkudozásra kényszerült. Karácsony helyzete még kényesebb. A Fidesszel való együttműködés nehezen lenne elfogadtatható az ellenzéki választókkal. (Bár az önkormányzati működés a közgyűlési látványszínháztól eltekintve jóval kevésbé konfliktusos, mint gondolnánk. A most véget érő ciklusban az előterjesztések több mint felét egyhangúan fogadták el, vagyis a Fidesz, a DK, a Momentum, az MSZP és a független képviselők egyformán igennel szavaztak.)

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt kicsit macerás partnernek ígérkezik, Baranyi Krisztina több alkalommal is Karácsony Gergely indítványa ellen szavazott, de vélhetőleg ügyek mentén többnyire meg tudnak majd egyezni. A többséghez viszont ez kevés. Ehhez még a Vitézy Dáviddal és az LMP két másik jelöltjével kötött alkalmi szövetségek sem elegendőek, 

hiszen Karácsonynak 17 támogatóra lesz szüksége minden egyes előterjesztéshez. A három fent említett képviselői csoport pedig együtt se több 13-nál. A Tisza tehát megkerülhetetlen lesz a következő öt évben.

Mindezek fényében elég rossz viccnek tűnik, hogy Karácsony Gergely egy tévéműsorban kérdezett rá Magyar Péter telefonszámára. Azóta sikerült megszereznie, de nem kapkodták el az egyeztetést. A Tisza párt vezetője az Európai Parlament pozíciószerzésével és a párt tisztújításával volt elfoglalva. A fővárosban se izgatták magukat különösebben. A háttérből azzal hárítottak lapunknak, hogy „senkit nem hajt a tatár, hónapok vannak még az alakuló ülésig”. Karácsony és az egész stáb elment kipihenni a kampányt és a hosszúra nyúló választás fáradalmait.

Immáron augusztust írunk és október elsejére döntésképes csapattá kellene alakítani ezt a politikai értelemben széttöredezett csapatot.

A törvényes működéshez meg kell egyezni a bizottsági struktúrában, a tagokban és elnökökben, ki kell osztani a nagy fővárosi közszolgáltató cégek igazgatósági és felügyelő bizottsági helyeit. 

A törvény által meghatározott minimumfeltételek közé tartozik legalább egy főpolgármester-helyettes választása. (Jelenleg négy helyettes van: Bősz Anett, Kerpel-Fronius Gábor, Kiss Ambrus és Tüttő Kata). Karácsony korábban azt mondta, ha csak egy helyettese lesz, akkor az Kiss Ambrus lesz, aki jelenleg általános helyettese. Kiss a Népszava kérdésére azt válaszolta: ha felkéri a főpolgármester, akkor folytatja a munkát.

A működőképesség biztosításához legalább egy pénzügyi, illetve vagyonnyilatkozatokat ellenőrző bizottságra is szükség lesz. Meg kell választani a cégek igazgatóságát és a felügyelőbizottságokat. Ezek nélkül – az általános cégjogi szabályozás szerint – nincs törvényes működés, így hiányuk a cég felszámolási eljárását vonja maga után. A 2025-ös költségvetést legkésőbb jövő február végéig kell elfogadni, míg a zárszámadást május végéig. Utóbbi hiányában felfüggesztik az állami normatív támogatások folyósítását.

Magyar Péter által kissé lekicsinylően informális találkozóként emlegetett csütörtöki találkozó előtt a múlt héten áttekintette a fővárosi képviselőkkel a Tisza Párt budapesti prioritásait. A közösségi oldalon közzétett lista meglehetősen hosszúra sikeredett. Ennyi témát még példálózva sem lehet áttekinteni. S még ha meg is állapodnának a felek abban, hogy ezeket közös célnak tekintik – ez könnyen kivitelezhető, hiszen Karácsonyék is ezzel indultak neki 5 évvel ezelőtt –, akkor se jutottak sokkal előrébb, hiszen éppen a később kidolgozandó részleteken szoktak megcsúszni a dolgok. Másrészt akadnak meglepő vágyak,

mint például egy új gyalogos híd építése, amelynél vélhetőleg ezernél több fontosabb feladat is lehet a fővárosban. 

Míg más ügyek visszatérő témák, így a Duna bevonása a budapestiek életébe vagy éppen a belső kerületek szabályozásának egységesítése például parkolásban, vendéglátásban. Ezek már 2019 óta fenn vannak Karácsony prioritási listáján is, csak éppen a kerületi, üzleti, kormányzati külön érdekek mindig útjába álltak.

Érdekes felvetés az eddigi pazarló működés racionalizálása, ami eddig leginkább a Fidesz narratívája volt és Kiss Ambrus pénzügyekért felelős jelenlegi főpolgármester-helyettes vélhetőleg hosszú táblázatokkal és grafikonokkal mond majd ennek ellent, amit egyébként az Állami Számvevőszék jelentése is alátámaszt. A zöldterületek növelésére már Fürjes Balázs volt Budapest-fejlesztési államtitkárnak is volt egy nagyszabású terve, de kormányhoz közel állóként sem sikerült rá pénzt szereznie. A főváros és a kormány viszonyának rendezése is elég merész vállalásnak tűnik, hiszen Karácsony és Magyar egymást túllicitálva kritizálja Orbán Viktor miniszterelnököt. Ciklusokon átívelő fejlesztési koncepcióból már Dunát lehet rekeszteni, a közvetlen uniós fejlesztési források lehívásában pedig a jelenlegi városvezetés is egészen jó volt. A Tisza a háziorvosi- és az ügyeleti rendszert betegbaráttá tenné, ami nem lesz könnyű: a rendszert épp október elsejétől alakítja át az Országos Mentőszolgálat, erre pedig kevés ráhatása lesz rá az önkormányzatnak.

Még mindig hiányzó nevek

Bár a Tisza nagy erőkkel készült a fővárosi közgyűlésbe, egyelőre végleges képviselői névsora sem ismert. A Tisza fővárosi jelöltlistáján 14 név szerepelt, élén Magyar Péterrel, aki nem kíván beülni a közgyűlésbe. De jelentős az átfedés a párt EP-listájával is, öten ugyanis bekerültek az Európai Parlamentbe is. Eddig annyi bizonyos, hogy Ordas Eszter idegenforgalmi szakjogász, Porcher Áron Somerville közgazdász, Böröck-Gémes Szilvia fejvadász és business coach, Barna Judit kulturális menedzser és Bovier György motivációs előadó, tréner felveszi a mandátumát. Ordas Eszternek már a jelöltségét is rossz néven vette Karácsony, mondván az egyik kartellezéssel vádolt hajóscég vezetője, egy másik - a bulihajókat kitiltó új fővárosi szabályozást támadó - vállalkozásnak pedig jogi tanácsadója. Sok kérdést felvetett Porcher bekerülése is, mivel évekig egy Kövér László házelnökkel való jó barátságban lévő tajvani üzletember cégénél dolgozott, de Magyar szerint már felmondott. Barna Judit pedig azzal szerzett ismertséget, hogy alig egy hónappal jelöltállítás előtt „nárciszikus idiótának” nevezte Magyart, korábban pedig Fidelitas-tag volt.

Magyarország nem a szervezet tagja, de úgy tűnik, EU-s döntés született, hogy minden uniós forrásokat érintő ügy az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozik.