A bírák fizetésén biztosan nem érdemes spórolni. Ha elvárjuk tőlük, hogy függetlenül, befolyástól mentesen és kizárólag a törvényeknek alárendelten ítélkezzenek, akkor ők is joggal várják el, hogy munkájukért megfelelő javadalmazásban részesüljenek. Sokszor leírtuk már, a mai magyar bírósági rendszerben a külső befolyás szinte sohasem a bírák ítélkezési tevékenységében jelenik meg (magyarán: a legritkább esetben „szólnak oda” a bírónak, hogy egy adott ügyben ilyen vagy olyan döntést hozzon – bár nyilván erre is akad példa), hanem a bírói igazgatásban. Vagyis a bírák előmenetelében, pályázataik elbírálásában, az ügyelosztási rendben, stb., és legszemléletesebb módon a bírói fizetésekben.
Miközben a másik két klasszikus – a törvényhozói és a végrehajtói – hatalmi ág képviselőinek a bére az elmúlt években kiugróan nőtt, a bírói illetményalap 2022 januárja óta változatlan. A bírák fizetéséről a végső szót a költségvetést elfogadó kormánytöbbség mondja ki – ám a bírósági szervezetek hiába jelzik második éve az alacsony bérből fakadó problémákat (bírói lemondások, az utánpótlás hiánya), a kormány válasza erre, hogy nincs pénz – de nemet mondott a segítségül hívott államfő is. A fizetésemelés kérdésében kivételes módon minden hazai bírói szervezet – a Kúria, az OBH, az OBT és a bírói érdekképviseletek – egyetért. Sőt, az Európai Bizottság (EB) múlt héten közzétett jogállamisági jelentése, illetve az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) szintén múlt heti állásfoglalása is sürgeti a megfelelő bérrendezést. Egy magyar bíró, Oláh Gaszton pedig panasszal fordult az ügyben az EB-hez.
Persze, a világbéke nagyszabású projektjén dolgozó kormányunkat ilyen apró-cseprő ügy nem hatja meg. Nem lehet, hogy egy újabb kínai hitel, netán Trump újraválasztása majd megoldja ezt a problémát is?
