Mindig odamegyünk, ahol a legnagyobb szükség van ránk – mondja Spányik András orvos, a MedSpot Alapítvány vezetője. Ő főállásban egy fővárosi kórház pszichiátriáján orvos, mellette egy magyarországi magánklinika menedzselésében is részt vesz, de korábban dolgozott az Országos Mentőszolgálatnál, és sürgősségi osztályon is. Alapítványa az orosz támadás másnapjától szervezi a menekültek ellátását. Szervezete egy ideig a beregsurányi befogadó központban látott el betegeket, másfél éve viszont havonta egyszer a kárpátaljai települések menekültszállásain végez társaival karitatív munkát. Legutóbb a hétvégén járták a határon túli menekült táborokat.
Minden ilyen út előtt hajnalban megpakolják az adományokból vásárolt két mentőautójukat gyógyszerrel, gyógyászati anyagokkal. Alkalmanként hét-tíz orvos és egyéb szakember kíséri a szállítmányt. Spányik András szerint már rutinosak, tudják milyen engedélyekre van szükségük, így gyorsabban jutnak át a határon.
– Rengeteg gyógyszert viszünk, mert a Kárpátaljáig menekülők nem tudják kifizetni a krónikus betegségeikre felírt szereket. Nincs olyan tb-támogatás, mint nálunk, viszont iszonyú drágák az ott elérhető készítmények és az orvosi ellátásért is fizetni kellene – mondta az orvos, majd úgy folytatta: – Akik viszont velünk találkoznak, azokat szükség szerint ellátjuk három-négy havi adag vérnyomáscsökkentővel, asztmára-, cukorbetegségre ható készítményekkel.
Spányik doktor szerint a magyarok egészségi állapotával összevetve ott jóval több a depressziós, magasvérnyomásos ember és a tüdőbetegség.
Pácienseik tömegszállásokon élnek, házaik, otthonaik elvesztésével megszűnt a múltjuk és nincs jövőjük. Kárpótlást nem kaptak és vélhetően nem is kapnak az elvesztett otthonaikért. Helyzetük kilátástalan, nem tudják, hogy mikor és hová léphetnek tovább. Csak azoknak jobb egy kicsit a helyzetük, akiknek nyugaton van rokonuk, akihez tovább utazhatnak. A többségnek viszont nincs ilyen lehetősége, sokan egyedül vannak. Szoronganak, hogy mi van az otthon maradt, a fronton szolgáló, illetve az orosz oldalon rekedt hozzátartozóikkal. Az utóbbi hónapokban főként a donyecki, luhanszki, zaporizsjai megyékből érkeznek. A kijevi bombázások után is sokan jöttek. Az emberek, akik itt ragadtak, belső menekültek nem túl jó egészségi paraméterekkel, amire még rátesz, hogy valamilyen traumát is átéltek. Például láttak meghalni embereket, vagy a becsapódó rakéták elől hirtelen kellett menekülniük és közben elvesztették valakijüket, illetve az otthonukat is – fogalmazott.
Az orvoscsoport egy-egy ilyen hétvégén több menekültszálláson is „rendel”. Mindenütt hosszú sorok várják őket. Szimultán négy doktor fogadja a pácienseket, akik szakorvosi végzettségüktől függetlenül főként általános orvosi feladatokat látnak el. Spányik András szerint mostanra az adományozóknak köszönhetően sok diagnosztikai eszközzel vághatnak neki az útnak, még a gyors laborvizsgálatokat is el tudják végezni. Alkalmanként általában 60-100 páciensük van.
Spányik András szerint mostanában kevesebb a friss háborús sérülés, inkább olyanok jönnek, akiknek a korábbi sérüléseik miatt utógondozásra van szükségük. „Például szoktunk segédkezni protézis beszerzésben, és gyakran jönnek olyan húsz éves veteránok, akik különféle kínzásokon estek át. Sokan, miután kicsit összeszedték magukat – olykor még féllábbal is – visszaindulnak a frontra, egyszerűen nem bírnak megmaradni. Néha a feleségek próbálják visszatartani őket, de ettől is csak rosszul érzik magukat, és előbb-utóbb mennek.”
Spányik doktor szerint nincs olyan háborút megjárt katona, akinek ne lenne szüksége valamilyen rehabilitációra, ezért most nemzetközi összefogással készül egy ilyen központ, az úgynevezett 4.5.0 Recovery Center. Tudomása szerint a létesítmény létrehozását a Csehország mellett Magyarország is támogatja. (Lapunk érdeklődött ennek részleteiről a Belügyminisztériumban, ám eddig kérdéseinkre nem reagáltak.) Az egykori ungvári szülészet területén hoznak létre egy olyan intézményt, amelyben a veteránok kaphatnak szolgáltatásokat fizikai és mentális egészségük helyreállításához. Terveik szerint a rehabilitációs központ havonta 500 beteget láthat el. A MedSpot Alapítvány a központ működéséhez is nyújt segítséget. „Például terveink szerint segítünk a szakmai kapcsolatok kiépítésében az hazai országos rehabilitációs intézettel, konzultációkat ajánlunk a pszichológusaiknak, pszichiátereiknek a munkájukhoz.”