A Nemzeti Színház 2023-as beszámolója szerint a közönsége egyharmada nem fizet a megtekintett előadásért – derült a Revizor Online kritikai portál elemző cikkéből.
Az anyag az intézmény nyilvános, gazdasági, szakmai és közhasznúsági beszámolói alapján készült el, amelyeket összehasonlítottak más színházak adataival. A Nemzeti Színháznak tavaly nagyjából 99 ezer nézője volt, ebből a fizető nézők aránya 66,8 százalék. – Tehát amíg 34 ezer néző színházi élményhez jutását finanszírozta az állam a kultúraközvetítés jegyében, 65 ezer néző volt annyira kíváncsi a nemzet színházára, hogy teljes vagy kedvezményes árú jegyet váltson egy előadására. Ez az arány rosszabb, mint a megelőző évben, amikor 72,3 százalék volt – áll a cikkben.
E szerint 2023-ban 27 140 forint állami támogatás jutott a Nemzeti Színház minden egyes nézőjére. – A nemzet színháza 181 fős társulattal működik, hasonló méretű, szintén nemzeti színház például a pécsi, mely 1,6 milliárd forinttal kevesebb támogatást kapott. Fizető nézőinek száma így is 23 ezerrel volt több, és a jegybevétele több mint kétszerese lett tavaly a Nemzeti Színházénak – hasonlítja össze az elemzés a két teátrumot, majd kitér előadásokra szánt működési támogatásra – egy-egy előadásra nem kevesebb, mint 2,9 millióval jutott több működési támogatás tavaly, mint 2022-ben, így már 10,6 milliót adott a KIM a Nemzeti Színház minden előadására.
Sok a Nemzeti Színház támogatása, sok az ingyen nézője: ez érthető úgy, hogy kiemelt státuszánál fogva misszióból, egyáltalán nem teljesítményelv alapján működik. – Az írásból kiderül, hogy tavaly több színház kényszerült emelni a jegyárakat, és ebből profitot is sikerült termelnie, a Nemzeti jegyárai alacsonyak, mégsem akadt rá több néző. „27 140 forint, 66 százalék, 2,9 milliárd: ebből az olvasható ki, hogy a nemzeti kultúra zászlóshajója egyre nyugodtabb vizek felé veszi az irányt, csak egyre kevésbé akar velük odautazni bárki” – áll az összegzés a Recizor cikkének a végén.
Nem mellesleg – fűzhetjük hozzá – ez volt az az évad, amikor egy nagy botrány, Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó balesete rázta meg a teátrumot.
Egyre több a látványos, de az előadók számára veszélyes színházi előadás, csaknem három évtizedes a magyarországi biztonsági szabályozás