Oroszország újabb támadásra készül, jelentős erőket vonva össze a Harkiv megyei Hliboke falu térségében, 39 kilométerre a régió központjától – közölte az ukrán Horticja haderőcsoport szóvivője vasárnap.
Az orosz erők május 10-én nyitottak új frontot, észak felől nyomulva a második legnagyobb ukrán város irányába, de támadásuk mostanra kifulladt. Zelenszkij elnök a múlt héten azt mondta, hogy 20 ezer orosz katona esett el ebben az offenzívában. Az újabb orosz rohamcsoportok térségbe vezénylése azonban ismét nehéz döntés elé állítja a kijevi hadvezetést, mert rákényszerülhet, hogy a donyecki frontról vonjon el erőket.
Az egyik ok, amiért orosz fél vélhetően sürgeti az újabb támadást, hogy kihasználja, Zelenszkij elnök mindeddig hiába kérte, hogy az Egyesült Államok engedélyezze nagy hatótávolságú légvédelmi rendszereinek oroszországi célpontok elleni bevetését. Így Moszkva légiereje az orosz légtérből továbbra is zavartalanul indíthatja 40-60 kilométerről bevethető, nagy pusztító erejű siklóbombáit.
Az Economist világpolitikai magazin ezzel szemben a múlt héten arról írt, hogy a harkivi régióban és másutt hatalmas áldozatok árán véghez vitt idei orosz előrenyomulás stratégiai szempontból jelentéktelen volt, így a kérdés most már kevésbé az, hogy Ukrajna képes-e folytatni harcát, mint inkább az, hogy Oroszország meddig tudja fenntartani műveleteinek tempóját.
A kulcskérdés nem az élőerő. Úgy tűnik, hogy Oroszország képes havonta 25 ezer katonát találni, még ha egyre többet is kell fizessen nekik. Az ukrán infrastruktúrát támadó rakéták gyártása is fellendülőben van. De hiába beszélnek arról, hogy Oroszország hadigazdasággá vált, és GDP-jének mintegy 8%-át katonai kiadásokra fordítja, a harckocsik, páncélozott harcjárművek és tüzérség terén elszenvedett elképesztő veszteségeit csak a szovjet korszakban felhalmozott fegyverek felújításával tudja pótolni, s ezek a készletek végesek.
Hírszerzési becslések szerint a háború első két évében Oroszország legalább 3 ezer harckocsit veszített. Amikor Sojgu akkori védelmi miniszter 2023 decemberében azzal dicsekedett, hogy az év folyamán 1530 harckocsit szállítottak le, elfelejtette megemlíteni – amint azt a londoni IISS agytrösztnél megállapították –, hogy ezek közel 85%-a szovjet időkben gyártott, felújított harckocsi volt. Pavel Luzin, a washingtoni Centre for European Policy Analysis szakértője úgy számol, hogy Oroszország évente csak 30 új T-90-es harckocsit tud gyártani.
Luzin szerint a gyártást, de a felújítást is akadályozza az alkatrészek beszerzésének nehézsége. A háború előtt 2025-re felhalmozott készleteket már feldúlták, az olyan létfontosságú berendezéseket pedig, mint a dízelmotorok üzemanyagfűtő berendezései vagy az infravörös hőkamerák, korábban Európából importálták, s ez most a szankciók miatt nem lehetséges. A minőségi golyóscsapágyak hiánya szintén korlátot jelent.
Az orosz fegyvergyárak az évekkel ezelőtt nagyrészt Németországból és Svédországból importált szerszámgépektől függenek, melyek közül sok már nehezen karbantartható. A hadiiparban dolgozók száma is drámaian csökkent, körülbelül 10 millióról 2 millióra, anélkül, hogy az automatizálásban előreléptek volna. További gond az ágyúcsövek gyártása. Miközben az Észak-Koreától idén kapott hárommillió lövedéknek köszönhetően az orosz tüzérség 5:1 arányban több lövést tud leadni, az ilyen nagy tűzgyorsaság hátránya, hogy legforróbb frontszakaszokon az ágyúk csövei már néhány hónap után cserére szorulnak.
Luzin szerint csak két olyan gyár van Oroszországban, amely rendelkezik az ágyúcsövek készítéséhez szükséges kifinomult, osztrák rotációs kovácsgépekkel (az utolsót 2017-ben importálták), s mindkettő csak mintegy száz ágyúcsövet tud évente gyártani, szemben a szükséges több ezerrel. A megoldás az volt, hogy a régi vontatott lövegek ágyúcsöveit szerelték be az önjáró lövegekbe. Richard Vereker, egy nyílt forrásokból dolgozó elemző úgy véli, hogy 2024 elejéig körülbelül 4800 ilyen cserét hajtottak végre, de hogy ez meddig folytatható, az a még meglévő a körülbelül 7 ezer régi löveg állapotától függ.
Mind Luzin, mind Aleksandr Golts, a Kelet-európai Tanulmányok Stockholmi Központjának elemzője úgy véli, hogy raktáron lévő orosz harckocsik és más harc járművek felújításának lehetősége a jövő év második felére kimerülhet, s Moszkva ezt nem akarja megvárni. Úgy tűnik, hogy az új védelmi miniszter, Andrej Belouszov a drónok gyártásának felfuttatására összpontosít.
Hacsak nem változik valami, az orosz haderőnek még az év vége előtt sokkal védekezőbbé kell alakítania a hadviselését - mondja Michael Gjerstad, az IISS elemzője. Ez még a nyár vége előtt nyilvánvalóvá válhat. Így Putyin elnök érdeklődése egy ideiglenes tűzszünet iránt hamarosan megnőhet - véli az Economist.