- Németországban és Olaszországban is belpolitikai feszültségekhez vezetett Ursula von der Leyen újraválasztása az Európai Bizottság élére

Német belpolitikai konfliktus alakult ki azután, hogy múlt héten újraválasztották Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökeként. Igaz, ezúttal nem a három tagú, a szociáldemokraták, a Zöldek és a liberálisok vitáznak a nyilvánosság előtt, hanem az FDP és a kereszténydemokrata CDU esett egymásnak.

Bár az FDP képviselői a liberális Renew Europe frakciójában foglalnak helyet, amely tagja a Von der Leyen mögött álló néppárti-szociáldemokrata-liberális koalíciónak, nem szavaztak az egykori német védelmi miniszterre a múlt csütörtökön Strasbourgban megrendezett szavazáson, amelyen arról volt szó, további öt évig az Európai Bizottság élén maradjon-e. S bár minden bizonnyal minden pártcsaládnál voltak „elhajlók”, Von der Leyen bőven megszerezte a kellő mennyiségű szavazatot: 401-en voksoltak rá, amit főleg annak köszönhetett, hogy a Zöldek frakciójának nagy része is beállt mögé. Az FDP képviselőit éppen a környezetvédőkkel született megállapodás bosszantotta fel.

Friedrich Merz, a CDU elnöke azonban a Deutschlandfunknak adott interjújában érthetetlennek nevezte, hogy az FDP miért nem támogatta Von der Leyen megválasztását. – Hónapok óta kevéssé értem az FDP parlamenti képviselőinek hozzáállását mind az Európai Parlamentben, mind a német Bundestagban - mondta a kereszténydemokraták vezetője. Ezzel szemben kedvezően beszélt a környezetvédőkről és arról, hogy az újraválasztott bizottsági elnök a zöld képviselőktől is kapott szavazatokat. – Fontos, hogy Von der Leyennek most stabil többsége van az EP-ben. És ebbe természetesen a Zöldek is beletartoznak, akikre számíthat - hangoztatta Merz, aki hozzátette, ez még nem jelenti azt, hogy német szövetségi szinten szövetség jönne létre a CDU és a környezetvédők között.

Az FDP veterán politikusa, Wolfgang Kubicki rögtön támadást is intézett a CDU elnökével szemben. A Bundestag alelnöke jó utat kívánt a szakadék felé a Zöldekkel. Kubicki még 2022-ben bejelentette távozását a politikából, majd múlt pénteken visszavonta a döntést.

Hasonlóképpen foglalt állást a CDU elnökének megnyilvánulásával kapcsolatban Christian Dürr, az FDP frakcióvezetője. A Bild am Sonntag című lapnak elmondta, nagyon meglepték Friedrich Merz szavai. Állítása szerint a kereszténydemokrata politikus ezzel egyértelműen elkötelezte magát a zöld program mellett, és támogatta Von der Leyen terveit a belsőégésű motorok fokozatos kivonásáról. Az FDP nem támogatja ezt a politikát – tette hozzá.

Bijan Djir-Sarai, a szabad demokraták főtitkára azzal vádolta Merzet, hogy jelenleg nincs világos stratégiája, és hízelegni akar a Zöldeknek. "Ez jelentősen ártani fog a CDU-nak" - figyelmeztetett. A szintén FDP-s Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a Bundestag honvédelmi bizottságának volt elnöke, a párt európai parlamenti delegációvezetője pedig úgy foglalt állást: – Nagyon irritál bennünket, hogy a CDU/CSU élesen reagált arra, miként szavaztunk. Az FDP öt képviselővel rendelkezik az Európai Parlamentben. Marie-Agnes Strack-Zimmermann azzal indokolta, miért nem szavaztak igennel, hogy von der Leyen programjával minden marad a régiben.

Bár Von der Leyen a CDU politikusa, a kormánykoalíció másik két pártja, az SPD és a Zöldek politikusai feltűnően meleg szavakkal üdvözölték újraválasztását. Olaf Scholz (SPD) szövetségi kancellár gratulált neki, kijelentette, a választás "egyértelmű jele annak, hogy képesek vagyunk cselekedni az Európai Unióban, különösen nehéz időkben" - írta az X-en. "Az európaiak azt várják tőlünk, hogy vigyük előre Európát. Tegyük ezt együtt" - folytatta a kancellár.

Annalena Baerbock zöldpárti külügyminiszter szintén az X-en kiemelte, Von der Leyen megválasztása „jó hír Európa számára”. Így folytatta: „ezekben a viharos időkben egy igazi európaira van szükségünk az Európai Bizottság élén. Tegyük Európát erősebbé, és tegyük alkalmassá arra, hogy közösen cselekedjünk" – hangoztatta.

Katarina Barley, az Európai Parlament szociáldemokrata alelnöke jelzésértékűnek nevezte Von der Leyen újraválasztását. "Különösen fontos, hogy a demokratikus erők meg tudtak állapodni egy női bizottsági elnök személyéről" – fejtette ki a RedaktionsNetzwerk Deutschlandnak (RND) adott interjújában. – Ez nem jelenti azt, hogy Von der Leyen szabad utat kapott. Jelentősek az elvárások vele szemben – figyelmeztetett. Omid Nouripour zöldpárti frakcióvezető pedig azt emelte ki, hogy az EP környezetvédő képviselőinek segítségével választották meg Von der Leyent. „A Zöldek egy erős, demokrácián és jogállamiságon alapuló szövetség részeként akarták alakítani Európa jövőjét” – hangoztatta.

A „patrióták” úgy szavaztak, mint Ilaria Salis

Bár sokáig úgy látszott, a jobboldali radikális EP-frakcióhoz, az Európai Konzervatívok és Reformerekhez (ECR) tartozó Olasz Testvérek, Giorgia Meloni olasz kormányfő pártjának képviselői is a német politikus mellett voksolnak, végül mégsem támogatták őt. Meloni ezt a Corriere della Serának adott interjújában éppen a zöldekkel született megállapodással indokolta, ugyanakkor fontos partnernek nevezte Von der Leyent.

Olaszországban, ha kormányválság nem is alakult ki Ursula von der Leyen újraválasztása után, még feszültebb lett a koalíció két kisebbik pártja, a Matteo Salvini fémjelezte Liga és a néhai Silvio Berlusconi pártja, a Forza Italia (FI) kapcsolata. Az Európai Néppárthoz tartozó FI vezetője, Antonio Tajani külügyminiszter azt közölte a Ligáról, amely a Fideszhez hasonlóan a Patrióták Európáért frakció tagja, hogy teljesen jelentéktelenné válik. A „hazafiak” nem szavazták meg von der Leyen újrázását, az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó Forza Italia viszont igen. Nem késett Salvini-féle alakulat válasza. E szerint kínos együtt szavazni Elli Schleinnel, az olasz balközép Demokrata Párt (PD) elnökével, amivel a párt arra utalt, hogy az EP-ben koalíció jött létre az Európai Néppárt, a szociáldemokraták – ennek tagja a PD -, továbbá a liberálisok és a Zöldek között, akik ugyancsak támogatták von der Leyent. A Liga szerint jobb alelnök nélkül maradni, mint a Zöldekkel és a baloldaliakkal együtt szavazni. (Az EP-ben úgynevezett cordon sanitaire-t hoztak létre a patriótákkal szemben: sem Orbán Viktorék frakciója, sem a még szélsőségesebb szuverenisták nem kaptak alelnöki pozíciót). Tajani erre azzal replikázott, gyerekes válasz lenne erre azt mondani, hogy a patrióták úgy szavaztak, mint Ilaria Salis, aki az EP-ben a "patrióták" egyik fő célpontjává vált. (Salis, az olasz szocialisták színeiben lett EP-képviselő. Sokáig magyarországi börtönben raboskodott, fogva tartási körülményeiről számos olasz cikk született. ) Tajani hangsúlyozta: mivel a Forza Italia az EP választáson győztes EPP tagja, ezért el is éri a célját is nem válik olyan elszigeteltté, mint a „patrióták”.