- Sulyok Tamás hivatala közölte, a köztársasági elnöknek nem áll módjában felkarolni az alacsony bírói fizetések ügyét

Nem vitatva, hogy a bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérének emelésére vonatkozó igény mögött – mint ahogyan számos más, a köztársasági elnök kinevezési jogkörével érintett tisztségviselő, személyi állomány esetleges hasonló igénye mögött is – méltányolható szempontok állnak, az ilyen igényeket – így az Országos Bírói Tanács (OBT) javaslatában foglaltakat – a köztársasági elnöknek alkotmányos jogállásánál fogva nem áll módjában felkarolni – ez áll abban a levélben, melyet Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatala Szabó Péternek, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnökének címzett. A hírt elsőként a 24.hu vette észre.

Az Országos Bírói Tanács májusban arra hívta fel a jogalkotók figyelmét, hogy indokolt a bírák és az igazságügyi alkalmazottak javadalmazásának sürgős rendezése, éppen ezért tegye meg a szükséges intézkedéseket. A testület közölte, a bírói illetményalap 2022. január 1-jétől változatlan, és mára már nem csekély mértékben elmarad a bruttó nemzetgazdasági átlagkeresettől. 2010. óta a minimálbér összege négy és félszeresére, a bruttó nemzetgazdasági átlagkereset háromszorosára, a bírói illetményalap viszont csupán alig másfélszeresére emelkedett. Az OBT közölte, a tényleges javadalmazás mértéke immár tartósan nem felel meg a bírói hivatás méltóságának, és messze nem arányos az igazságügyi alkalmazottak felelősségével sem, valamint a kialakult helyzet a bíróságok működését veszélyezteti. A testület ezt követően Sulyok Tamáshoz fordult az ügyben.

A Sándor-palota válaszában az áll, hogy bár a köztársasági elnök is rendelkezik törvénykezdeményezési joggal, ennek gyakorlására csupán kivételes helyzetekben van lehetőség. „Ez következik egyrészt magából az államfő alkotmányos jogállásából, illetve abból a tényből, hogy e jog ellenjegyzés nélkül illeti meg az elnököt. Az ilyen módon politikai felelősséggel járó kezdeményezéssel a köztársasági elnök az alkotmányos funkcióival összhangban – a nemzet egységét képviselve, illetve az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés körében – élhet. Ezt támasztja alá másrészt a rendszerváltoztatást követő alkotmányos gyakorlat: az Országgyűlés mindössze egyetlen egyszer, több mint 33 évvel ezelőtt fogadott el törvényt a köztársasági elnök kezdeményezésére, az ún. taxisblokáddal összefüggésben elkövetett egyes bűncselekmények miatti közkegyelem gyakorlását célozva” – közölte Sulyok Tamás hivatala. A válaszlevél szerint az elnöki kezdeményezések több mint három évtizedes hiányának egyik legfontosabb magyarázata, hogy a köztársasági elnök a benyújtást követően az Országgyűlésben nem tud önmagától többséget biztosítani a javaslata elfogadásához. Szükségszerűen kivételes a jog végül alkotmányjogi értelemben arra tekintettel is, hogy a köztársasági elnök a törvényalkotási folyamat legvégének meghatározó szereplője, amikor aláírásával látja el a törvényeket, és elrendeli azok Magyar Közlönyben való kihirdetését, vagy épp él vétójogával.

De a Sándor-palota álláspontja szerint

Sulyok Tamás hivatala szerint az OBT javaslatában foglalt esetben a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott bírói illetményalap – az igazságügyi alkalmazottak, és egyébként emellett még az alkotmánybírók javadalmazására is kihatással lévő – emelése, illetve a jelenlegitől eltérő módon történő szabályozása hatásában jelentős mértékben érintené a központi költségvetés helyzetét, és formálisan is a központi költségvetésről szóló törvény módosítását igényelné. „A köztársasági elnök sem közjogi, sem pedig fiskális szempontból nincs abban a helyzetben, hogy a törvénykezdeményezési jogát a központi költségvetésről szóló törvény módosítására is kiterjedően értelmezhesse” – közölte a Sándor-palota.