hőség;kertészet;locsolás;

A mulcs a kertész egyik legjobb barátja, segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát

- Ritkábban, de akkor bőségesen – Több településen már locsolási korlátozást vezettek be egyes napszakokban

Mi, emberek mindössze pár napig maradhatunk életben víz nélkül. Ez az éltető elem azonban nemcsak nekünk nélkülözhetetlen, hanem a növényeinknek is.

A napok óta tartó hőség és szárazság minden élőlényt megvisel, legyen az ember, állat vagy növény. A szántóföldi növénytermesztésben óriási károkat okoz az aszály, hiszen hazánkban a termőterületek nagy részét nem tudjuk öntözni. A kiskerttulajdonosok valamivel jobb helyzetben vannak, hiszen számukra azért többnyire adott a lehetőség a locsolásra, hogy a szeretett dísz- vagy haszonnövényeik átvészeljék ezt az extrém meleg és száraz időszakot. Szomoru Miklós kertészmérnököt kértük, hogy részletesen magyarázza el, hogyan célszerű öntözni a kiskertekben.

Ő maga a saját pilisszentkereszti kertjében alkalmazza mindazokat az eljárásokat, amelyek az elmúlt tíz évben bizonyították, hogy az egyre komolyabb időjárási kihívások ellenére is lehet csodálatos kertünk, egészséges növényeink, buja vegetációnk. Mielőtt azonban magáról az öntözésről ejtenénk szót, Szomoru Miklós két olyan dologra hívta fel a figyelmet, amelyek megalapozzák a sikert: a talaj minősége és a megfelelő növényválasztás.

Az alap mindig a talaj: ha ez nincs rendben, akkor hiába locsol valaki reggel-este, a talaj nem képes megtartani a nedvességet. Ezért dúsítsuk minél több szerves anyaggal – komposzttal, szerves trágyával – a talajunkat, mivel ez javítja a szerkezetét, biztosítja a megfelelő talajéletet, növeli a tápanyag-tartalmat – és javítja a vízmegtartó képességet. A szerves anyagok hiányában viszont nagyon gyorsan kiszárad a talajunk. A következő lépés a megfelelő növényválasztás. A legfontosabb alapelv, hogy tág tűrésű fajokat ültessünk, amelyek bírják mind a nyári forróságot, mind a téli fagyokat, mind az aszályt, mind az időnkénti hirtelen bőséges csapadékot. Szerencsére gazdag a választék ilyen növényekből a kertészetekben, Szomoru Miklós megemlítette a berkenyét, galagonyát, a fanyarkát, az orgonát, a nyáriorgonát, a rózsaloncot, a jezsáment, a hólyagvesszőt, a somfajtákat, a verbénát, az echinaceát.

A kertészmérnök külön tanácsokat adott mindazoknak, akiknek van öntözőrendszerük, illetve akiknek nincs. Ő maga a csepegtető öntözőrendszer híve, és azt tanácsolja mindenkinek, hogy ezt érdemes kiépíteni. Néhány tízezer forintos beruházással megvalósítható, és mivel közvetlenül a talajt öntözi, egyrészt nagyon kicsi a vízveszteség, másrészt a programozás révén az optimális időszakban lehet használni: hajnalban. Ha ugyanis nap közben öntözünk, a víz nagy része elpárolog anélkül, hogy hasznosulna. Arról nem beszélve, hogy a felforrósodott talajra érkező hideg víz hősokkot okozhat a növények gyökérzetének. Éppen ezért aki nem rendelkezik öntözőberendezéssel, annak is tanácsos a kora reggeli órákban locsolni, mivel ilyenkorra hűl le legjobban a talaj, és ilyenkor a legnagyobb a növények vízfelvevő képessége. Ha ez nagyon nem megoldható, akkor késő este is lehet öntözni, azonban soha nem esőztető módszerrel, hogy ne a növények levelét érje a víz – ez ugyanis kedvez egyes gombás fertőzések megjelenésének –, hanem mindig a talajt árasszuk el. Az árasztást pedig vegyük szó szerint, ugyanis Szomoru Miklós azt hangsúlyozta: a gyakori, kis adagokkal történő öntözés, amikor csak a talaj felső 2-3 centiméteres rétege nedvesedik át, többet árt, mint használ. Ehhez nem árt tisztában lenni azzal, hogy 1 mm csapadék (ez négyzetméterenként 1 liter vizet jelent) átlagosan 1 cm mélyen nedvesíti át a talajt. Ezt természetesen befolyásolja a talaj kötöttsége is, egy laza homoktalajon ennél mélyebbre jut le, agyagos talajon viszont még sekélyebbre. Ahhoz tehát, hogy egy középkötött talajt 20-30 cm mélyen át tudjunk nedvesíteni, négyzetméterenként 20-30 liter vizet kell kijuttatnunk. A kertészmérnök azt tanácsolja, hogy a fáknak 50-60 litert is érdemes kiadagolni egy-egy alkalommal, de ezt nem szükséges minden nap megtenni, elegendő hetente kétszer.

Mulcs nélkül pedig már tilos kertészkedni – szögezte le Szomoru Miklós. Ez alatt viszont nem a kertészetekben drágán kapható fenyőkérget kell érteni, hanem valamennyi, a kertünkben képződő zöldhulladékot: a levágott füvet, illetve a bokrok, fák nyírásakor keletkezett nyesedéket felaprítva. Bánjunk bőkezűen a mulccsal, terítsük vastagon, így elérhetjük, hogy alatta napokig nedves marad a talaj. 

Hajnalban a legjobb öntözni, a növények vízfelvevő képessége ilyenkor a legjobb.

képalá

A mulcs a kertész egyik legjobb barátja, segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát

A 4-esekért csaknem 3 milliót fizetnek.