„Az elnök pozitív Covid-19 tesztet produkált szerdán, a tünetei enyhék” - áll a CNN tudósításában. Nem jöhetett volna rosszabbkor egy hasonló fejlemény az elnök számára, hiszen tegnap éppen a Las Vegas-i állomásánál tartó kampányát kellett megszakítania, ahol a legnagyobb afro-amerikai érdekképviseleti szervezet, az NAACP rendezvényén mondott beszéde után a latino szavatokért kilincselt volna az UnidosUS konferenciáján. Így azonban az Air Force One elnöki különgépen a Delaware-i otthonába repült és önkéntes karanténba vonult. „A felépülésemig elszigetelve leszek, de ezalatt is folytatom a munkát, hogy megoldjam az amerikai emberek problémáit” - fogalmazott.
Az amerikai elnökválasztási logika alaptézise szerint egy elnöki hivatalra pályázó politikusnak a permanens kampány állapotában kell léteznie. Ha Biden nem szerepelt volna katasztrofálisan a június végi tévévitán, akkor sem látszana esély 2020 után egy újabb home office-ból kivívott választási győzelemre. A vitán látottak azonban továbbra is kísértik az amerikai választókat.
A közvélemény-kutatások sem mondanak biztatót a Biden-kampány eddigi eredményét illetően. A The Blue Lab Analytics nevű liberális agytröszt 15 ezres mintával készített felmérést Biden, Trump, illetve más potenciális demokrata kihívók támogatottságáról. Az eredmények alapján Biden nemcsak a hét csatatér államban van lemaradva Trumppal szemben, de az olyan eddig stabilan demokrata államokban is csökken az előnye, mint Új-Mexikó, Colorado vagy Maine. Bár a mértékadó 538 nevű politikai elemző portál szerdai modellezése továbbra is 100 alkalomból 54-szer Joe Bident hozza ki győztesnek Donald Trump ellenében, ezt az eredményt nem árt árnyalni. Hiába vezet Trump csupán két százalékponttal (43-41%) az ellene történt merényletkísérlet óta közzétett Reuters/Ipsos felmérés szerint, az ún. popular vote (elnökre adott országos szavazat) és a közvetve működő elektori szavazat közti torzulások miatt egy demokrata jelölt legalább 4 százalékos előny birtokában érezheti magát nyeregben egy elnökválasztási kampány során.
Ami tetézi a bajt Biden számára, hogy a Blue Lab felmérése szerint Demokrata Párton belüli lehetséges riválisoknál is népszerűtlenebb jelölt ma a választók szemében. Az idei elnökválasztás hét csatatér államában (Wisconsin, Michigan, Pennsylvania, Észak-Karolina, Georgia, Arizona, Nevada) a négy feltételezett demokrata rivális, Mark Kelly arizonai szenátor, Josh Shapiro pennsylvaniai, Gretchen Whitmer michigani és Wes Moore marylandi szenátor is előzi az elnököt, valamint ötöddiként Kamala Harris alelnök is. Ám ez nem vigasz Harris számára sem, ugyanis a válaszadók közel kétszeres többsége véli úgy, hogy az alelnök előrelépése helyett az augusztusi demokrata konvenció küldötteinek kellene kiválasztani a legalkalmasabb jelöltet.
Nemcsak a demokrata szavazók elégedetlenek az elnök erőtlen kampányával. Szerdán Adam Schiff, a Demokrata Pártban befolyásos kaliforniai képviselő és szenátori aspiráns kérte a nyilvánosság előtt Bident, hogy „adja át a stafétát” és teremtsen lehetőséget az indulásra egy másik jelöltnek Donald Trumppal szemben. „Biden a nemzet történetének egyik a legjelentősebb elnöke volt és jelölés átengedésével bizonyítaná elnöksége kiemelkedő jelentőségét az utókor számára” – fogalmazott a politikus. Schiffel együtt már 22 demokrata képviselő és egy szenátor kérte nyíltan visszalépésre Biden, aki továbbra is kitart amellett, hogy vele van a legtöbb esélye pártnak legyőzni Trumpot.
Ezt bizonyítandó az elnök támogatna egy nyolc demokrata szenátor által benyújtott igazságügyi törvényjavaslatot, amely alapjaiban változtatná meg a szövetségi Legfelsőbb Bíróság kinevezésére és hivatali idejére vonatkozó alkotmányos szabályokat. A tervezet két legfőbb eleme a bírák számára 18 évben maximalizált hivatali idő, amelyet kétéves rotációban egy-egy új bíró kinevezése is kísérne. Emellett a kijelölt bíráknak egy etikai kódex szabályainak is meg kellene felelniük. Mindkét módosítás kikényszerítése a kongresszus feladata lenne.
Az ambiciózus javaslat törvénybe iktatásához azonban számos törvényhozási akadályt kellene vennie az elnöknek és a szöveget jegyző szenátoroknak. Az alkotmány szövegének módosításához a kongresszus két kamarájának 2/3-os szavazati többségére van szükség, majd a hatályba lépéshez az 50 állam törvényhozásának 3/4-nek is ratifikálnia kell a törvényt.
