Kedd este 19.45 óra és 20.00 között 7036 megawatton (MW) újfent csúcsot döntött a hazai áramrendszer nyári terhelése, gyorsan átadva a múltnak a hétfői, egyazon idősávban mért, 6951 MW-s rekordot - derül ki a rendszer egyensúlyáért felelő Mavir tegnapi közléséből. (Az azt megelőző, 6940 MW-s csúcsig viszont már több mint három évet kell visszatekinteni. Az évek legmagasabb adatát ettől függetlenül, változatlanul a telek hozzák: a történelmi, 7441 MW-s csúcsot eddig idén január 22-én mérték.) Bár szerdán az előrejelzések újabb rekorddöntést sejtettek, az végül elmaradt.
Míg a hazai villamosenergia-igények mintegy 60 százalékát az ipar és a közületek képviselik, mégis a közel 40 százalékon álló lakosság felhasználása kiszámíthatatlanabb – közölte az ügy kapcsán megkeresésünkre Vokony István, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) szakmai tudományos bizottságának elnöke. A villamosenergia-rendszer sajátosságai miatt a termelést mindig a pillanatnyi fogyasztáshoz kell igazítani, ami rendkívül pontos tervezést igényel – szögezte le. Ehhez képest
ma már a rendszeregyensúly szempontjából nemcsak az a kérdés, hogy ki mikor kapcsolja be a klímát, hanem az is, hogy az egyre több háztáji napelem alkalmasint mikor és mennyivel mérsékli a hálózatra nehezedő nyomást.
A szolárpanelek fokozódó termelése miatt az országba behozott és innen kivitt áram egyenlege a déli órák során egyre gyakrabban fordul át exportba. Bár a napelemek növelik az ellátási bizonytalanságot, sőt, hatékonyságuk a nagy melegben romlik, szerepük a korábbi, déli csúcsok levágásában alapvető. Vokony István a felmelegedés várható fokozódása miatt a napelemekkel szembeni, szakmai ellenérzések helyett inkább a helyzet hatékony kezelését javasolja. A lakossági és ipari szolárpanelek nappali termelése nyomán a dél körüli időpontokról a napi csúcsok átkerültek az este 20-21 órás sávba – hangsúlyozta Sőrés Péter, az MEE szakértői csoportjának egyik vezetője. Igaz: míg délben a nagy mennyiségű napelemes áram szinte ingyen kel el - sőt, áramuk átvételéért gyakran még a hazai termelők fizetnek a külföldi vevőknek -, addig esténként az árak is rekordot döntenek. A hazai áramtőzsde a 2022-es árrobbanás lecsengése óta átlagosnak nevezhető, megawattóránként 100 eurós árhoz képest ilyenkor akár a 900 eurót is elérheti. A szakértő szerint
esténként a magyar gazdaság egymilliárd forintot fizet a behozott áramért. Ezt valamelyik végfogyasztónak ki kell fizetnie, még ha ennek terhét a hatósági árakra jogosult lakosság közvetlenül nem is érzi meg.
A tőzsde működése alapján az árcsúcsok a 2025-ös szerződéses tarifákat is emelik. Az, hogy a napon belüli, akár 5-10-szeres áringadozásokon mely erőművek keresnek, titok, amire csak másodlagos jelek utalnak. De például a környező államokban – így Ausztriában – üzemelő, úgynevezett szivattyús-tározós erőművek az olcsó órákban felszivattyúzott vízből a drága idősávban termelt áram révén húznak busás hasznot. A térség ellátásában máig kiemelt a lengyel szénerőművek szerepe is, de a csúcsidőszakokban immár a határok túloldalán forgó szélfarmoktól is érdemi mennyiség érkezik. Nálunk pedig esténként több olyan, olajtüzelésű blokk is beindul, amelyek az év nagy részében, drága termelésük okán, állnak. Bár a gyorsindítású, gázalapú blokkok a hazai áramtermelők összteljesítményének körülbelül harmadát teszik ki, az egyik legnagyobb, százhalombattai egységet épp most tartják karban. Nap- és atomerőművek viszont, működésük sajátosságai miatt, az árkiegyenlítésben nem vesznek részt.
A nagy meleg a vezetékek terhelhetőségét is rontja, ami szintén emeli az árakat – fűzte hozzá Vokony István. A lehetséges kiutat firtató kérdésre a bizottsági elnök leszögezte: jelenleg nem ismert egyetlen üdvözítő megoldás. Ehelyett a korszerű berendezések és szervezési ötletek minél hatékonyabb alkalmazását javasolja. Ide sorolja például az áramútvonal-meghatározás rugalmasságának fokozását. Fontosak az energiatárolók is, amelyek feszítő hiánya, az általuk nyerhető összeggel együtt, Sőrés Péter szerint egyre inkább számszerűsíthető. Igaz, az akkumulátorok széles körű alkalmazása ma még túl drága.
A kedd is új áramcsúcsot hozott, de ma délután akár az abszolút rekord is megdőlhetBár szerintük a több évtizedes megtérülés és működés miatt a legmegfelelőbb jövőbeni erőmű-összetétel meghatározása a lehetetlennel határos, a hazai termelés szén-dioxid-kibocsátása mindenképp tovább csökkentendő. Ugyan a társadalmi jóléttel együtt elvben a villamosenergia-igény is nő, az emelkedés íve ritkán éri el az iparági előrejelzéseket – emlékeztetett Vokony István. Ráadásul az EU kifejezett szorgalmazza az energiatakarékosságot, például árnyékolást vagy hatékonyabb berendezéseket javasolva. Mindenesetre
a magyarországi rendszer 2050-ig több tízezer milliárdos fejlesztést igényel.
Vokony István szerint a minél több eltérő erőműtípus növeli az ellátás biztonságát. Így az időjárásfüggő megújulók – főképp a napelemek – termelési völgyeinek esetenkénti pótlása igényli a hagyományos fűtőanyagú tartalékokat. Igaz, ez a szükséglet „okos” megoldásokkal mérsékelhető. Sőrés Péter ennek kapcsán a fogyasztói igényszabályozást említette, amikor napon belül is eltérő díjakkal terelik a rendszer szempontjából kívánatos áramhasználatot. Felvetésünkre a szakértő a szélerőműveket akár a napelemes termelés hullámzásainak csökkentésére is megoldásként említette, bár az utóbbi évek során az ágazat fejlesztései alábbhagytak.
A csökkentett lakossági rezsi alkalmazását élből egyikük sem ellenezte, hiszen a piaci hullámzások szerintük sem érvényesíthetők az alkalmazkodni kevésbé képes háztartásokon. Sőrés Péter példaként a 2022-es árrobbanást említette, amikor a többi uniós kormány is segítette a díjfizetést. A piacinál alacsonyabb – tehát valaki más által kifizetett – díjak ugyanakkor kétségkívül nem ösztönzik az energiahatékonyságot, amit az átlagfelhasználás feletti lakossági díjak megtöbbszörözése utáni fogyasztáscsökkentés is bizonyított – jegyezte meg Vokony István.
