Az európai uniós országok pénzügyminiszterei keddi ülésükön megtárgyalták, de egyelőre nem hagyták jóvá az Európai Bizottság (EB) javaslatát túlzottdeficit-eljárás elindítására Magyarországgal és hat másik országgal szemben.
A tárcavezetők azért halasztották el a jóváhagyást, mert több időre van szükségük a viszonylag későn érkezett bizottsági előterjesztések vizsgálatára.
Információink szerint a huszonhetek várhatóan a jövő héten vagy azt követően ráütik a pecsétet az eljárás elkezdésére, miután a keddi eszmecserén nagyban támogatták a javaslatokat.
A júliusi jóváhagyást követően Magyarországnak ősszel be kell nyújtania többéves kiadási tervét Brüsszelnek arról, hogy négy év alatt hogyan tervezi leszorítani a hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá. Ennek alapján az EB novemberben ajánlásokat ad ki. Ekkor fog kiderülni, hogy a kormánynak mennyi idő alatt és hogyan kell csökkentenie a deficitet a megengedett szint alá. A folyamat célja, hogy a szabálytalankodó országokat pályamódosításra ösztökélje.
Az elfogadott pályamódosítástól való eltérés a közösségi támogatások bizonyos részének a felfüggesztését vonhatja maga után.
Mint beszámoltunk róla, az EB júniusban határozott úgy, hogy hét tagállam - Magyarországon kívül Belgium, Franciaország, Olaszország, Málta, Lengyelország és Szlovákia - esetében indokolt az eljárás megindítása kivételesen magas deficit miatt. A folyamatban a brüsszeli testület kezdeményez és a kormányközi EU Tanács dönt, amelynek ebben a félévben éppen Magyarország a soros elnöke.
Javaslatot tett a túlzottdeficit-eljárás elindítására Magyarországgal szemben az Európai BizottságMagyarországon az államháztartási hiány 2020 óta a GDP 3 százaléka felett van: a 2021-es 7,2 százalékról 2022-ben 6,2 százalékra csökkent, majd 2023- ban ismét emelkedésnek indult. A brüsszeli elemzők ezt a bevételek csökkenésével, a gyengébb gazdasági teljesítménnyel és a túlköltekezéssel magyarázzák.
A pénzügyminiszterek keddi ülésükön véleményt cseréltek a magyar EU elnökség programjáról is, amelyet az elnöklő Varga Mihály ismertetett. A 21 hozzászóló szinte kivétel nélkül felhánytorgatta, hogy a prioritások között nem szerepel Ukrajna támogatása. Többen felemlegették, hogy rosszul kezdődött az elnökségi periódus Orbán Viktor moszkvai látogatásával.
- Az Ön miniszterelnöke nem képviselt engem
- fakadt ki mindjárt az elején Elisabeth Svantesson svéd pénzügyminiszter, akinek a szavaihoz jónéhány tárcavezető csatlakozott. A német Christian Lindner megjegyezte: A magyar elnökség diplomáciai magánakcióval kezdett, amit nagy csalódással fogadtunk…
Az elnökségnek komoly felelőssége van, amit nem szabad a saját, önös érdekeire használnia.
Varga Mihály zárszavában azzal válaszolt a kritikákra, hogy Magyarország kész rendszeres eszmecserét folytatni az ukrajnai háború gazdasági és pénzügyi következményeiről, ami magában foglalja a G7-ek által elfogadott 50 milliárd eurós hitel nyomon követését is.
Hatvanhárom EP-képviselő kéri, hogy vonják meg Magyarország szavazati jogát Orbán Viktor „békemissziója” miattDöntött Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság bojkottálni fogja a magyar EU elnökség informális találkozóitOrbán Viktor közvetlen diplomáciai kapcsolatfelvételre szólította fel az EU-t Oroszországgal, szerinte Donald Trump készen áll a „békeközvetítő” szerepre