Döntő bizonyítékot tárt a nyilvánosság elé hétfőn Alexandre de Moraes, a brazil legfelsőbb bíróság bírája arra vonatkozóan, hogy Jair Bolsonaro volt elnök személyesen vitatta meg a Brazil Hírszerző Ügynökség (Abin) akkori vezetőjével, mit kéne tenni az idősebbik fia, Flávio ellen folytatott adóhivatali vizsgálat meghiúsítása érdekében.
A találkozóról készült hangfelvétel titkosságának feloldásával Moraes újabb fordulatot hozott abban a nyomozásban, amelynek eredményei szerint az Abint az ország legfontosabb politikusainak, újságíróinak, bíráinak és környezetvédelmi tisztviselőinek törvénysértő megfigyelésére és zaklatására használták fel a szélsőjobboldali elnök 2019-22-es kormányzása idején. Az ügyben régóta tartó nyomozás iratainak múlt csütörtöki közzétételével egy időben az ügy öt gyanúsítottját tartóztatták le.
A 187 oldalas rendőrségi dokumentum szerint a megfigyelések az elnök politikai ellenfelei ellen irányultak.
A célpontok között voltak Arthur Lira, a brazil alsóház elnöke és elődje, Rodrigo Maia, a jelenlegi baloldali elnök, Luiz Inácio Lula da Silva közismert szövetségesei, köztük Randolfe Rodrigues szenátor, konzervatív politikusok, köztük Sao Paulo állam korábbi kormányzója, Joao Doria, négy legfelsőbb bírósági bíró, két neves politikai újságíró, Vera Magalhaes és Monica Bergamo, valamint a környezetvédelmi ügynökség, az Ibama két vezető tisztviselője.
A szövetségi rendőrség állítása szerint az Abin berkein belül Bolsonaro kémfőnöke, Alexandre Ramagem felügyelete alatt egy "párhuzamos" hírszerző szervezetet hoztak létre,
amely egy sor titkos technikát alkalmazott – köztük az izraeli Cognyte cég FirstMile nevű szoftverét –, hogy információkat gyűjtsön az ellenfélnek vagy irritálónak tekintett személyekről vagy csoportokról.
Munkájuk eredményét online terjesztett dezinformációvá alakították át, hogy lejárassák a kiszemelt személyeket és demokratikus intézményeket. Így vették célba az adóhivatal azon tisztviselőit is, akik az elnök egyik fiát, Flávio Bolsonarót érintő korrupciós gyanú ügyében folytattak vizsgálatot.
Flávio Bolsonaro tagadta, hogy tudott volna erről,
s azt állította, a vádak célja keresztülhúzni kampányát, hogy ő lehessen Rio de Janeiro következő polgármestere.
Moraes bíró erre válaszul oldotta fel a Ramagem és az elnök 2020. augusztus 25-i találkozóján készített hangfelvételének titkosságát. A nyomozás szerint a találkozón – amelynek célja az volt, hogy megvitassák a Flávio Bolsonaro riói szenátor védelmére irányuló stratégiákat, és megszüntessék az ellene irányuló adóhivatali vizsgálatot –, részt vett a brazil Intézménybiztonsági Hivatal akkori főminisztere, Augusto Heleno tábornok, valamint "valószínűleg" Flávio egyik ügyvédje is.
A csütörtökön közzétett rendőrségi anyagban képernyőmentések is találhatók. Az egyik letartóztatott által küldött 2020-as WhatsApp-üzenet mentése például azt mutatja, hogy a titkos csoport feltételezett vezetője azt mondja egy kollégájának: "Mocskot kell találnunk." Egy másik, 2022-ből származó üzenetben egy rendőrtiszt információkat küldött a csoport egy állítólagos tagjának három olyan környezetvédelmi tisztviselőről, akikről úgy vélik, hogy "bajt okoznak a kormányzatnak".
Egy harmadik, még megdöbbentőbb levélváltásban a gyanúsított és egy katonatiszt magából kikelve ír Alexandre de Moraes legfelsőbb bírósági bíróról. (Brazíliában Moraesnek tulajdonítják, hogy segített megakadályozni a Bolsonaro 2022-es választási veresége után a demokratikus rendszer megdöntésére szervezett jobboldali kampányt, amely a 2023. januári brasíliavárosi támadásokban csúcsosodott ki.)
"Ez egyre jobban el van b...va. Ez a kopasz egy kis extrát kér" - írja egyikük. "Csak 7,62-es" - válaszol a másik - nyilvánvalóan a brazil fegyveres erők által használt 7,62 mm-es puskára utalva. Az első személy angolul válaszol: "Fejlövés".
A rendőrség által célpontként megnevezett személyek dühvel és megdöbbenéssel reagáltak. Alessandro Vieira szenátor az X-en azt írta, hogy "a bűnös kémkedés és az online támadások … a diktatórikus kormányok sajátjai". Randolfe Rodrigues szenátor, annak a bizottságnak az alelnöke, amely a Brazíliában több mint 700 ezer ember halálát okozó pandémia felelőtlen kormányzati kezelését vizsgálta, közleményében úgy vélekedett, hogy a csütörtöki híradások "tragikus aspektust hoztak a felszínre".
"Miközben a brazilok haldokoltak, az előző kormány ahelyett, hogy a vakcinák beszerzésével foglalkozott volna, a politikai ellenfelek üldözésével és megfigyelésével volt elfoglalva"
– fogalmazott.
Hogy vádat emelnek-e a volt elnök ellen a megfigyelési ügyben, egyelőre nem tudni, de az országot 2019 és 2022 között vezető Bolsonaro ellen több más bűnügyben is bírósági eljárás zajlik. A szélsőjobboldali populista vezető ellen – akit Donald Trump volt amerikai elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő is többször támogatásáról biztosított, s akinek hívei 2022-es választási veresége után lázadást szítottak – a múlt héten emeltek vádat sikkasztás és vagyonmosás címén az elnökként Szaúd-Arábiában ajándékba kapott luxusékszerek illegális bevitele, illetve eladása ügyében.
Tavaly júniusban Brazília legfelsőbb választási bírósága úgy döntött, hogy Bolsonaro 2030-ig nem indulhat semmilyen választáson, mert megalapozatlanul kétségbe vonta az ország elektronikus szavazási rendszerét.
Kirúgtak két alkalmazottat a brazíliai magyar nagykövetségről, mert kiszivárgott, hogy Bolsonarót bújtatjákOrbán Viktor tárgyalt a bukott brazil elnökkel, Jair BolsonaróvalA jogállamiság felforgatásának kísérlete, politikai erőszak és összeesküvés miatt emelnének vádat Jair Bolsonaro ellen