Július elején még a nyugati szankciók hatástalansága és az orosz gazdaság ütőképességének bizonyítékaként harsogta az orosz (és nem csak az orosz) propagandagépezet, hogy a Világbank Oroszországot átsorolta a magas jövedelmű országok közé. A szervezet számításai szerint az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) szintje 2023-ban 14 250 dollárra emelkedett az országban, s ezzel megugrotta a felső osztályba jutás 14 005 dolláros küszöbét.
A növekedés valóban nagy volt, egy évvel korábban Oroszországban a bruttó nemzeti jövedelem még 12 830 dolláron állt, és már az is az átlag feletti országok kategóriáját jelentette. (Arról kevesebb szó esik, hogy az infláció is eközben 8,6 százalékos.) Ámde a GNI növekedése a Világbank szerint is elsősorban a katonai kiadások jelentős mértékű megugrásának és a hadigazdaság felpörgetésének köszönhető.
Gazdasági szakértők és elemzők régóta jelzik, hogy csalóka az orosz gazdasági teljesítmény látványos javulása, a hadigépezet szükségleteinek biztosítása csak átmeneti és nem fenntartható fejlődést eredményez, hosszú, sőt középtávon is komoly nehézségekkel fog szembesülni az orosz gazdaság. Ezt látszik igazolni az is, hogy múlt héten az orosz törvényhozás adóemeléseket szavazott meg, amire a háborús kiadások robbanásszerű növekedése miatt volt szükség. A vonatkozó, Vlagyimir Putyin elnök által pénteken aláírt rendeleteket a kormány hivatalos portálján közzé is tették.
Az orosz költségvetési hiány 2024 első hat hónapjában elérte a GDP 0,5 százalékát, az idei év egészére pedig 1,1 százalékos hiányt prognosztizál a pénzügyminisztérium. Ez ugyan nem tragikus, a világ legtöbb nagy gazdaságának a hiányszintje alatt van, jegyezte meg az AFP. Csakhogy Oroszországban az ukrajnai offenzíva 2022. februári kezdete óta az állami kiadások tartósan több tízmilliárd euróval meghaladják a bevételeket. A költségvetési egyensúly hiányának ellensúlyozása érdekében lépett most a kormányzat és vezetett be új adóküszöböket a legmagasabb jövedelmekre (18, 20 és 22 százalékot a korábbi egységes 13 százalék helyett), és emelte 20-ról 25 százalékra a társasági adót.
A progresszív személyi jövedelemadóra való visszatérés jelentős változás az egykulcsos adóhoz képest, amely Putyin egyik első népszerű és az adókerülés megszüntetése szempontjából hatékony intézkedése volt 2001-es bevezetése idején. A mostani módosításról az elnök azt mondta, hogy az emelés az adófizetők legfeljebb 3,2 százalékát fogja érinteni. Moszkva először 2021-ben nyúlt hozzá az egykulcsos adóhoz, amikor az évi 5 millió rubelnél többet keresők számára 15 százalékra emelte az adókulcsot a küszöb feletti összeg után.
Az AP amerikai hírügynökség ismertetése szerint az új adótörvény alapján évi 2,4 millió rubelig (27 500 dollárig) marad a 13 százalékos adókulcs. Az ezt meghaladó jövedelmekre fokozatosan alkalmazzák a magasabb adókulcsokat, az 50 millió rubelt (573 000 dollárt) meghaladó jövedelmek esetén a maximális mérték 22 százalék.
Chris Weafer, a Macro-Advisory tanácsadó cég vezérigazgatója a hírügynökségnek azt nyilatkozta, az adóemelés a moszkvai kormány azon erőfeszítéseinek része, hogy csökkentsék az olajbevételektől való erős függőséget, miközben a nyugati országok szigorítják az orosz olajexport elleni szankciókat. Weafer becslése szerint az adóreform 2,6 billió rubel (29 milliárd dollár) további szövetségi bevételt eredményez Oroszországnak 2025-ben.
A francia AFP hírügynökség idézte Anton Sziluanov orosz pénzügyminisztert, aki azt hangsúlyozta, hogy a mostani adóváltoztatások célja „egy igazságos és kiegyensúlyozott adórendszer létrehozása". Hivatalosan az adóemelésekből származó bevételeket a Putyin által az év elején bejelentett, többéves, főként szociális kiadásokra vonatkozó "nemzeti projektek" finanszírozására kell fordítani. A valóságban azonban a fő cél az ukrajnai háborús erőfeszítések finanszírozása.
