;

Publicus Intézet;

Anomália. Érvényesnek számolt, ám valójában érvénytelen szavazat

- Itt a felmérés, az emberek majdnem fele gondolja, hogy kis különbség esetén mindig újra kellene számolni a voksokat

A másik csaknem fele épp ellenkezőleg gondolja.

Az emberek 45 százaléka szerint nem kellene mindig újraszámolni a szavazatokat abban az esetben, ha kicsi a különbség két jelölt között, ugyanakkor jól mutatja az ország megosztottságát, hogy nem sokkal kevesebben, 42 százaléknyian gondolják ennek az ellenkezőjét – derült ki a Publicus Intézet lapunknak készített kutatásából. A felmérés még a főpolgármester-választás szavazatainak teljes újraszámolásáról szóló döntés előtt készült. Egyedül a Fidesz-KDNP szavazói között vannak túlnyomó többségben azok, akik minden szoros választási eredmény után indokoltnak tartanák a voksok ismételt megszámlálását: körükben 48 százalék válaszolt így, szemben 36 százalékkal, akik szerint nincs erre szükség. Rajtuk kívül egyedül a Tisza Párt hívei között vannak szűk többségben az újraszámlálás-pártolók: 48 százalék 47-tel szemben.

A főpolgármester választás kiugróan sok, 24 548 darab érvénytelen szavazatának újraszámlálását – amely átmenetileg 41-re olvasztotta Karácsony Gergely előnyét – a válaszadók 49 százaléka tartotta indokoltnak, 37 százaléknyi „helytelenítővel” szemben. Ha a budapestiekre szűkítjük a válaszadók körét, azt látjuk, hogy 53 százalékos többség tartotta indokoltnak az újraszámlálás első körét, 43 százalék viszont nem értett egyet ezzel. A kormánypártok szavazóinak 65 százaléka értett egyet a döntéssel, vélhetően a végeredmény megváltozásában bízva. A Tisza Párt szavazói ebben a kérdésben is megosztottak, körükben 47-45 az érvénytelen szavazatok újraszámlálását támogatók és ellenzők aránya, pártnélküliek körében pedig 4 százalékos többségben vannak az előbbi véleményt képviselők (43-39).

Az ellenzéki szavazók nagyobb része viszont azonnal odaadta volna Karácsony Gergelynek a győzelmet: csak 37 százalék szerint volt indokolt a szavazatok újra-ellenőrzése, 52 százalék ellenezte ezt.

A megkérdezettek 41 százaléka szerint nem számolták volna újra az érvénytelen szavazatokat abban az esetben, ha Vitézy Dávid nyert volna ennyire szűk többséggel, 39 százalék szerint viszont akkor is ugyanez a döntés született volna. Ennek a kérdésnek a megítélésében nagy a szakadék a Fidesz-KDNP szavazói és mindenki más között. Körükben 53 százalék állítja, hogy Vitézy győzelme esetén is ez lett volna a forgatókönyv, szemben 29 százalékkal. Az ellenzéki szavazóknak viszont csupán 32 százaléka szerint bontották volna fel újra az érvénytelen szavazatokat, 60 százalék szerint viszont nem. A Tisza Párt szavazóinak többsége szerint is Vitézy felé „lejtett volna a pálya” ebben az esetben: 49 százalékuk szerint nem lett volna újraszámlálás (41 százalék szerint viszont igen). A legtöbben – 52 százaléknyian – úgy gondolják, egyik jelölt sem járt jól az érvénytelen szavazatok bolygatásával, 17 százalék szerint Karácsony, 2 százalék szerint Vitézy nyert a helyzeten, mivel csökkent a hátránya. A válaszolók 9 százaléka szerint mindkét jelölt profitált a dologból, más-más okokból.

A kutatásban résztvevők 45 százaléka úgy gondolja, nem volt jó döntés, hogy a főpolgármesterválasztáson a Fidesz az utolsó pillanatban visszaléptette jelöltjét, Szentkirályi Alexandrát, 30 százalék szerint viszont ez egy jó húzás volt. A kérdés leginkább a kormánypártok híveit osztja meg, akik 39-39 százalékos arányban gondolják helyesnek vagy helytelennek Szentkirályi lehúzását a szavazólapokról. Az összes többi csoportban többségben vannak azok, akik szerint hiba volt a Fidesz taktikai lépése.

Ami pedig maradt, annak a megvalósítása is erősen kétséges – mondta lapunknak a szociális munkások egyesületének elnöke.