„Az emberek utálják a pártokat – a Fideszt is azért, mert tizennégy éve hatalmon van, a DK-t azért, mert tizennégy éve nem tud mit kezdeni ezzel a helyzettel –, és egy pártellenes pártot keresnek.” Ez a gondolat az emberarcú fideszes Pokorni Zoltán politikai örökségének utolsó fejezeteiből való. A Hegyvidék 18 év után leköszönő polgármestere az ATV-ben fejtette ki, hogy mi lehet a Fidesz–KDNP látványos bebucskázásának az oka. Már azon túl, jegyezzük meg, hogy annyit loptak- csaltak, hazudtak, mintha nem lenne holnap.
Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke s egyben októbertől hegyvidéki polgármestere éppen annak köszönheti a győzelmét, hogy képviselőként valóban dolgozott, és egy sor visszásságra mutatott rá a kerületben. Egyebek között bemutatva azt is, hogy a teljes politikai elit megérett a cserére. Pokorni olvasatában ez persze másként hangzik: szerinte az establishmentellenesség tapintható, de hogy vajon miért, azt nem fejtegette, ahogy pártjának urizálását és dorbézolását, illiberális demokráciadarálását sem hánytorgatta föl. Úgy vélte, hogy a rendre öltöny nélkül, sörrel és cigivel mutatkozó, egykor a drogból élő Kovács Gergely fölött van valamiféle kulturális üvegplafon. Kiderült, hogy nincs. A Fidesz és a XIX. századi uralkodását akaratlanul fenntartó ellenzék rég széttört mindent, ami üveg, és ami plafon. A padló az új plafon. Most a tiszta, bájos, lelkes civileken a sor. Amilyenek valaha a momentumosok voltak, de talán még az LMP és az MSZP fiatal generációja is hajdanában-danában. De a történelemnek sosincs vége a jelek szerint. Tessenek tisztulni.
