per;Transparency International;lejáratás;Szuverenitásvédelmi Hivatal;

Transparency International: ha lejárató jelentést készít rólunk a Szuverenitásvédelmi Hivatal, akkor megpróbálunk pert indítani

A korrupcióellenes szervezetnek 62 kérdésre kellene válaszolnia, de a Lánczi Tamás vezette állami szerv máig nem nevezett meg ügyet, amely a kíváncsiságát indokolná.

„Egyelőre az alkotmányjogi panaszon kívül mást nem tervezünk, de ha lejárató jelentés készül rólunk, akkor megpróbálunk pert indítani” – fogalmazott a Népszavának Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója azután, hogy a Lánczi Tamás által vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatal júniusban átvilágítást rendelt el a közélet tisztaságáért dolgozó civil szervezetnél. Hasonlóan járt az Átlátszó portál; a szerkesztőség „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot” kapott a nyakába az állami szervtől.

A végkifejletet illetően az érintettek sötétben tapogatóznak. Bár előbbinek 62, utóbbinak pedig 11 hivatalos kérdésre kellene válaszolnia, a hivatal a mai napig nem nevezett meg konkrét ügyet, amely indokolná hirtelen jött kíváncsiságát. A Transparency International működésére vonatkozó vizsgálódást Ligeti egyenesen megtévesztőnek tartja. „Az SZH minden évben köteles általános szuverenitási kockázatértékelő jelentést készíteni. Az első ilyet június 30-ig kellett volna közreadniuk, de ennek nem látni nyomát. A mostani eljárásban viszont már egyedül a mi civil szervezetünk tevékenységét vizsgálják, aminek a végén jelentés fog készülni. Az olyan kifejezésekről pedig, mint „vizsgálat”, „jelentés”, „átfogó”, akár rendőrségi vagy ügyészségi eljárás is bevillanhatna. Abszurd, feje tetejére állított ügymenet ez, amit ha nem jelzünk külön, akkor olyan benyomás keletkezik, mintha rendes, megszokott dolgok történnének” – hangsúlyozza lapunknak a jogi igazgató.

Ligeti Miklós kiemelte, a procedúra még a NER alaptörvényével is ellentétes. 

„Egy minden előzetes gyanú, vagy kiváltó ok nélkül megindítható eljárás – mellyel szemben sem bírói, sem más jogorvoslat nem áll rendelkezésre, – nem fér össze olyan alapvető jogokkal, mint a szólás és véleményszabadság joga, vagy a tisztességes eljáráshoz fűződő jog és a hatékony bírói jogorvoslat joga. Ezeket elvek szintjén a jelenlegi alkotmány is garantálja”.

– A hozzánk eljuttatott levélben deklarálták, hogy a büdzsénkben nagy a külföldi támogatás aránya, ezért most az egész működésünket átvizsgálják – mondta Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője. Mint kifejtette, ez annak fényében különösen szürreális, hogy a hivatal által nekik feltett 11 kérdés nem is feltétlenül külföldi támogatásra vonatkozik. Meglepő információ, hogy az SZH egyenesen a Transparencyről érdeklődnek náluk, egész pontosan így: „Fejtse ki részletesen, milyen módon működnek együtt a Transparency International Magyarország Alapítvánnyal, melyet a honlapján együttműködő partnerként tüntet fel.” Bodoky ezt meglehetősen furcsának találja, tekintve, hogy nem is külföldi alapítványról van szó, de kérdésünkre azt már valóban „gyanúsnak” minősíti, hogy pont akkor kérdeznek rá erre a kapcsolatra, mikor mindkettőjük ellen egy hét különbséggel indul vizsgálat.

Bár a hivatal természetesen nem indokol, kormányközeli megszólalók régóta beszélnek az ország szuverenitását veszélyeztető úgynevezett „hálózatokról”. Az Átlátszó főszerkesztője sokkal inkább ennek a retorikának a folytatását látja a szuverenitásvédelmi hivatal vizsgálata mögött, mintsem kézzel fogható, valódi indokokat. „A CÖF tavaly sajtótájékoztatót tartott arról, hogy az Átlátszót külföldről finanszírozzák, ami miatt nagyon veszélyes, sőt, nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Idén még két ugyanilyet tartottak, sőt a titkosszolgálatot és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt is felszólították, hogy vizsgáljanak minket. Úgyhogy számítottunk erre” – mondta Bodoky hozzátéve, a CÖF haragja bizonyos szempontból érthető. „Több cikkben és sorozatban foglalkoztunk a finanszírozásukkal, amelyekből világosan kiderült, hogy állami cégektől – az MVM-től, Szerencsejáték Zrt.-től – kapnak támogatásokat. Ráadásul ezekről nem is számolnak be átláthatóan. Amit rajtunk számon kérnek, azt pontosan ők csinálják.” – foglalta össze.

A jövőt és a vizsgálatra adott reakciót a Transparency International és az Átlátszó különböző módon képzeli el. Ligeti Miklós az alkotmányjogi panaszon és a kilátásba helyezett peren felül aláhúzta, hogy minden kérdésre válaszolni fognak a hivatalnak. Olyan kérdést egyébként sem kaptak szerinte, amelyre a válasz és megoldás ne lenne eleve elérhető a honlapjukon vagy a beszámolókban. Bodoky Tamás szintén azt mondta, transzparensen működnek, a szükséges információk pedig bárki számára hozzáférhetőek. Az Átlátszó azonban a hivatal által benyújtott adatigénylések jó részét megtagadja. „Nem vagyunk politikai párt, sem jelölő szervezet, így ennek a szervnek a joghatósága ránk nem vonatkozik. Csak olyan adatokat adunk meg, ami a beszámolóinkból mindenki számára kiolvasható. Az Átlátszó nem tör politikai hatalomra, a szuverenitásvédelmi törvény pedig a pártok vizsgálatát írja elő, nem azt, hogy bárki hasra ütve vegzálhasson médiacégeket” – tette hozzá.