Palacsintaparti anyával és apával, postásjáték, intenzív délutáni álom, – egy teljes hétvégi nap izgalma elevenedik meg a Széna Bogi és a kócos szombat című gyerekkönyvben. A főszereplő egy nagyon kócos, vagány kislány, akinek a hajában a buszjegytől elkezdve a kekszig minden képes elkeveredni.
A történetben nem jelennek meg technológiai eszközök, kütyük, egyetlen egyszer említődik a tévé, de ezt leszámítva nincs más, csak a közös játék. – Széna Bogi nagyrészt az én gyerekkori énem, úgyhogy ez is indokolja a technológiai eszközök hiányát – reagált a felvetésre Bodor Panna – de őszintén szólva engem nem is érdekel, hogy kütyükről írjak, mert a mai világban talán pont az a fontos, hogy keressük, hogyan tudunk úgy egymással együtt lenni, hogy valóban odafigyelünk a másikra, hogy létezik az a minőségi idő, aminek nem része az okoseszköz. Persze a rohanós hétköznapokban ez egyre nagyobb kihívás mindenki számára, legyen az gyerek vagy felnőtt. – A Széna Bogi-sorozat mindegyik része kiragad a hétköznapokból, vagy azért, mert hétvége van, vagy azért mert nyaralás, a későbbi részeket is ez szervezi.
Jólesően dramatizálatlan a Széna Bogi és a kócos szombat, a kislány például reggel lelkesen ébresztgeti szüleit, majd maga is visszaalszik, az újabb ébredéskor még mindig rendelkezésére áll a szombat, büntetlenül lehet pazarolni az időt – ez az érzés nagyon megnyugtató. Én például szorongó típus vagyok, így, ha nem kell sehova se menni, ha nem követel egy napra semmit a szabályozott külvilág, az egy nagy ajándék. Engem a gyermeklét felhőtlensége érdekel, ezt az érzést próbálom megragadni a könyvekkel – mondta az író.
Bodor Panna számára egyszerre felszabadító és nehéz magából dolgozni, a meseírás számára egy komoly önismereti folyamat is.
Dramaturgként számos színházi nevelési előadásban és gyerekeknek szóló produkcióban vett részt, de prózaszerzőként a Széna Bogi-történetekkel kapcsolódik a kicsikhez a szerző, akinek Hajdúböszörményben volt első író-olvasó találkozója. – Nagyon izgultam az esemény előtt, de szerintem végül jól sikerült. Nehéz műfaj ennyire kicsi gyerekeknek író-olvasó találkozót tartani, hiszen nem szabad, hogy unalmas vagy öncélú legyen. Felolvastam a találkozón, de hagytam teret a játéknak, szerencsére a könyvekben több dramatizálható jelenet van, amelyekből könnyen lehet játék. – Az utóbbi években talán már nagyobb a gyerekműfajok megbecsültsége, de sokan azt gondolják, hogy a kicsiknek könnyebb alkotni, holott minőségit létrehozni ezen a területen is kihívás. A gyerek őszinte és türelmetlen kritikus. A kötetek (az író szerint szuper) szerkesztője Győri Hanna és Fodor Anikó jegyzi az illusztrációkat. Először született meg a szöveg, aztán jöttek a rajzok – hihetetlen élmény volt megrajzolva látni azt, amit kigondoltam, és Fodor Anikó nagyon kreatívan építette tovább az általam elkezdett világot. Az illusztrációk személyesek, de mégsem személyeskedők, a képi világban mindenki rátalálhat a saját családjára – mondta a szerző.
Bodor Panna „A bennem élő kislánynak” ajánlja könyvét. – Kötődöm a gyerekműfajokhoz, talán amiatt is, mert nem jelent kihívást elérnem a bennem rejlő gyereket. Írás közben könnyen föl tudok ülni arra az érzelmi hullámvasútra, amit a gyereklét jelent. Minden alkotói munkámnál nagyon erősen magamból dolgozom. Persze, emellett fontosnak tartom az olvasást. A legintenzívebb olvasós időszakom épp tinédzserkoromhoz kötődik, sok mindent olvastam és nagyon sok történetet többször is. Felnőtt olvasóként az ajánlott korhatárokhoz sokáig én magam is igazodtam, ám amióta gyerekirodalommal foglalkozom, rugalmasabban állok a kérdéshez. Rájöttem, hogy felnőttként is jóleshet egy mese vagy egy ifjúsági regény. Felszabadító élmény szabadabban garázdálkodni a művek között.
Jó, ha az emberben benne él a gyerek, ám csak mértékkel. Bodor Panna szerint létezik ennek kevésbé előnyös oldala is. – A könyvben van egy jelenet, amikor Bogi és édesapja postáskisasszonyosat játszanak, egyszer az apa a mindennapi, gyakorlati ügyekhez egyáltalán nem értő színházigazgatóként jön be a postáskisasszonyhoz, nem tudja befizetni a csekkjeit. Ebben a momentumban magamra tudok ismerni. Van a felnőttlétnek számos olyan oldala, amikor hasznosabb, ha nem a belső gyerekünkhöz fordulunk.
A második könyv, a Széna Bogi és az óriás görögdinnye a nagyszülőkkel való nyaralásról szól.
– Ezt a békéscsabai nagyszüleim emlékére írtam, ugyanabban a Gyula-Városerdei nyaralóban játszódik, ahol én üdültem gyerekként. A ház még megvan, de sajnos áruljuk, el kell majd tőle köszönni, ami nagyon nehéz, ugyanakkor örülök, hogy mindezt egy mesekönyvvel tudtam megtenni. Talán ez az eddigi legszebb búcsúm – mondta Bodor Panna.
A gyerekeknél már sikert aratott a Széna Bogi, de a Merítés-díjat felnőttek ítélik oda. – Ez az elismerés nagyon sokat jelent. 133 műből a top 10-be bekerülni az első könyvemmel komoly megerősítés volt a számomra, hogy folytatnom kell a prózaírást.
Infó: Bodor Panna – Széna Bogi és a kócos szombat, Pagony Kiadó, 2023.
Bodor Panna
2018-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem színházi dramaturg szakán, Upor László, Kárpáti Péter és Jákfalvi Magdolna osztályában. 2023 óta a Magyar Pszichodráma Egyesületben képződik. Íróként, dramaturgként, színházi nevelési előadásokban, független előadásokban, bábsorozatban dolgozott, illetve rendezőként is hozott már létre független színházi produkciókat. Munkáiban gyakran él önéletrajzi elemekkel. Tavaly óta ír gyerekkönyveket.
