Alig telt el egy hét a soros uniós elnökségből, Orbán Viktor pénteki moszkvai látogatása, majd a Türk Államok Szervezetének Azerbajdzsánban megrendezett csúcstalálkozóján való részvétele nyomán nem csak az Európai Bizottság és a magyar kormány között nőtt a bizalmatlanság, az elmúlt napok történései a magyar-német viszonyt is megsínylették.
A magyar kormányfő Türk Tanács csúcstalálkozóján azzal bókolt vendéglátójának, Ilham Alijev azeri elnöknek, hogy az azeri hadsereg által elfoglalt Hegy-Karabahban a kaukázusi térség több százezer lakójának adta vissza a békés élet lehetőségét. Mint fogalmazott, „reméljük, hogy hamarosan Európában is megtaláljuk ezt az ösvényt”.
Arról azonban nem szólt a magyar miniszterelnök, hogy a Hegyi-Karabah ellen 2023 szeptemberében indított támadással Azerbajdzsán megsértette a 2020-as tűzszüneti megállapodást. A régióban élő 120 ezer örmény lakosból legfeljebb ezer örmény maradt a területen, miután azeriek elfoglalták azt.
A 2020-as hegyi-karabahi háborúban a terület egyharmada már azeri ellenőrzés alá került. Akkor az örmények népirtással vádolták a megszállókat, mint mondták, szándékos etnikai tisztogatást hajtottak végre. Szakértők szerint a 2023-as azeri támadás során a genocídium vádját sokkal nehezebb bizonyítani. Nem azért, mert nem történt meg, hanem mert a hónapokig tartó villamosenergia-embargó után az örmény civilek nem tudták feltölteni mobiltelefonjukat, és az azerbajdzsáni vezetés már szeptember elején szigorúan megtiltotta az azeri katonáknak és civileknek, hogy filmezzék a katonai akciót. Az elnyomás során elhallgattattak számos azerbajdzsáni békeaktivistát. Az offenzíva során az azeriek biztosra is mentek, hiszen letiltották az internetet.
Ezt a fellépést nevezte Európa számára mintának a magyar miniszterelnök, aki arról szintén nem tett említést, hogy a muszlim vallású azeriek keresztény örményeket szorítottak ki a térségből, ami bőven kimeríti a keresztényüldözés fogalmát. Ez esetben azonban ez nem háborította fel a magyar kormányt.
Orbán részvétele az azerbajdzsáni Szusában rendezett csúcstalálkozóján azért is keltett felháborodást Brüsszelben, mert az eseményen a török bábállam, Észak-Ciprus vezetője is jelen volt, amelynek függetlenségét az EU nem ismeri el.
Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője ezért elhatárolódott Orbán Viktor azeri fellépésétől. A magyar kormányfő részvétele a csúcstalálkozón kizárólag a Magyarország és e szervezet közötti kétoldalú kapcsolatok keretében történt - hangsúlyozta Borrell sajtóközleményében. Rámutatott, Magyarország ugyan jelenleg az EU Tanácsának soros elnökségét tölti be, de ez nem jár együtt az EU külső képviseletével. Ezzel a feladattal csak az Európai Tanács elnöke és az EU külügyi főképviselője van megbízva, hangsúlyozta. Ráadásul Magyarország nem kapott megbízást az EU Tanácsától a Türk Államok Szervezetével szel való kapcsolatok elmélyítésére - tette egyértelművé a spanyol szocialista politikus. Borrell elutasította a Türk Államok azon kísérletét, hogy legitimálják Észak-Ciprust.
A német-magyar viszony Orbán pénteki, Vlagyimir Putyinnál tett látogatása miatt került fagypontra. A magyar külügyminisztérium péntek este jelezte, hogy lemondja Annalena Baerbock, a német diplomácia vezetőjének hétfőre tervezett budapesti látogatását. Mindez nyilvánvalóan összefüggésben áll azzal, hogy Olaf Scholz német kancellár bírálta Orbánnak az orosz fővárosban tett vizitjét. „Az európai külpolitikában az Európai Tanácsot Charles Michel képviseli” – hangoztatta az X-en. Hozzátette: „Az EU álláspontja nagyon világos: elítéljük az orosz agressziós háborút” – tette hozzá.
A lemondás másik oka az lehetett, hogy bár a magyar fél azt közölte, hidegen hagyják a nemzetközi bírálatok, a német diplomácia vezetője kérdőre vonta volna Szijjártó Pétert a történtek miatt. Ez Baerbock nyilatkozatából is kiderül. A német külügyminiszter sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a magyar fél lemondta az utat, miatt, mivel a komoly és őszinte személyes beszélgetés a két külügyminiszter között (...) nagyon fontos lett volna Orbán miniszterelnök meglepő és koordinálatlan moszkvai útja fényében – szerepel a német külügyi tárca közleményében. Az utazást várhatóan egy későbbi időpontban pótolják, közölték Berlinben.
A magyar külügyi tárca tagadta, hogy Szijjártó politikai okok miatt mondta volna le a megbeszéléseket. „A miniszter időbeosztásának előre nem látható változása miatt a Külügyminisztérium azt kérte, hogy a találkozóra egy későbbi időpontban kerüljön sor, remélhetőleg a közeljövőben. Az ok pusztán technikai, nem politikai” – hangzott a külügyi tárca indoklása. Ezt azonban aligha tartják megnyugtató magyarázatnak Berlinben, hiszen Szijjártó Péter arra azért tudott időt szakítani, hogy pénteken ő is Moszkvába látogasson.
Miközben Brüsszelben és több uniós fővárosban elhatárolódtak Orbán Viktor moszkvai látogatásától, a magyar miniszterelnök kétes helyekről kapott támogatást. A vele szemben májusban elkövetett merényletből lábadozó Robert Fico szlovák kormányfő „csodálatát” fejezte ki amiatt, hogy Orbán Viktor „habozás nélkül elutazott Kijevbe és Moszkvába”. „Ha az egészségem engedte volna, szívesen jöttem volna” – udvarolt a magyar kormányfőnek.
Szintén dicsérettel illette a „békemissziót” a német szélsőjobboldali párt, az Alternatíva Németországért. Az AfD Bundestag-frakciójának külpolitikai kérdésekben illetékes szóvivője, Matthias Moosdorf kifejtette, Magyarország az EU Tanácsa elnökségének első napjától kezdve élen jár és tárgyal a konfliktus mindkét közvetlen felével. Ez az AfD frakciójának alapvető követelése volt a háború kezdete óta.
Következményeket követelnek az EU-tól
A nemzetközi sajtóban komoly figyelmet keltett Orbán moszkvai útja. A Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztet arra, Orbán már tavaly októberben, pekingi látogatásának margóján is találkozott az orosz elnökkel, amivel szintén éles bírálatokat váltott ki az EU-ban. A lap Karl Nehammer osztrák kancellár két évvel ezelőtti Putyinnal való találkozójához hasonlította Orbán mostani vizitjét A FAZ megemlíti, hogy akkori missziójának semmiféle hatása sem volt – eltekintve attól, hogy Putyin diplomáciai elszigeteltségét ezzel megtörte.
Az osztrák konzervatív lap, a Die Presse szerkesztőségi cikkében azt írja, Orbán Viktor békemissziója nem ér semmit. Mint a lap rámutat, az orbánizmus, mint minden nacionalista autoriter mozgalom, a permanens kampányból él. „Az orbánista állandó kampány célpontja mindig ugyanaz: ’Brüsszel’, illetve az Európai Unió”. A lap szerint ha Orbánék Moszkvai provokációja „következmények nlkül marad, a fennmaradó 26 uniós vezető elveszíti politikai hitelességét.”
Fel van háborodva a politikai igazgató
Visszautasítja az Orbán Viktor moszkvai útjával kapcsolatos nemzetközi bírálatokat a kormányfő politikai igazgatója, Orbán Balázs „Magyarországnak vissza kell utasítania minden olyan megközelítést, amely szerint bárki megmondhatja, hogy kivel van joga szuverén országként diplomáciai kapcsolatot fenntartani” – hangoztatta a Kossuth Rádióban.
Az örmények népirtással vádolták a megszállókat, mint mondták, szándékos etnikai tisztogatást hajtottak végre.
Miközben Brüsszelben és több uniós fővárosban elhatárolódtak Orbán moszkvai látogatásától, a magyar miniszterelnök kétes helyekről kapott támogatást.
