;

Brüsszel;légiközlekedés;Lufthansa;

Az egyesüléssel a Lufthansa gyakorlatilag megmentette az olasz ITA légitársaságot

- Rés a légtérben

Az EU attól tart, hogy az egyesülések után az öt legnagyobb vállalkozás, a Lufthansa, az Air France-KLM, az IAG, a Ryanair és az EasyJet a piac 73,5 százalékát kontrollálhatja majd, szemben a húsz évvel ezelőtti 47 százalékkal.

Rábólintott az EU versenyhatósága a Lufthansa és az olasz ITA terveire, a német társaság 325 millió euróért 41 százalékos tulajdont szerezhet az Alitalia romjain, az olasz állam által 2020-ban életre keltett társaságban. A fúzió, amelyről már tavaly májusban megállapodtak a felek, idén februárban került az unió terítékére, és akkor úgy tűnt Brüsszel bekeményít, tartva a légitársaságok közötti egészséges konkurencia megszűnésétől.

Az ITA számára létkérdés volt társulás, miután helyzete finoman szólva is ingatag. Piaci része még Olaszországban sem több, mint 20 százalék, alig rúg labdába a Ryanair mellett, amely az olasz légtér 50 százalékát uralja. Nemzetközi viszonylatban pedig végképp versenyképtelenek, az országból külföldre induló járatok alig több, mint 7 százalékán látható az ITA logója.

Brüsszel attól tartva, hogy nem csak Európában, de az Olaszországból az USA-ba, Kanadába, Japánba és Indiába tartó járatok terén is dominanciát szerez a német légitársaság, feltételeket szabott.

Nemcsak a jegyárakat nagymértékben befolyásoló üzleti túlsúlyban láttak a veszélyt a hivatalnokok, hanem a gyakorlatban kulcsfontosságú, az egyes repülőtereken a fel és leszállást szabályozó úgynevezett slotok, azaz a „réshelyek” monopolizálásától is tartottak. 

A Lufthansa kezébe kerül ugyanis a milánói, a római repülőtéri rések 66 százaléka. A társaság ugyan hajlandó volt felajánlani ezek értékesítését, ám Brüsszel azt kívánta, pénzügyi, logisztikai segítséget is adjon legalább három évig, a lehetőséggel élő társaságoknak.

Egyelőre annyit tudattak a nyilvánossággal, hogy a slotok, azaz a résidők kezelését, a távolsági járatok esetében kézben kívánják tartani a „friss” házasok, míg a milánói Linat repülőtérről induló, rövid repülésekre vonatkozó résidőket értékesítik a versenytársak számára. A feltételekről, az esetleges vevőknek nyújtandó szakmai támogatásról nem ejtettek eddig szót. A versenyhatóságok azt is szerették volna elérni, hogy a Lufthansa váljon meg Technik nevű, nagyon is jól jövedelmező karbantartó cégének egy hányadától, kérték ezt annak ellenére, hogy az olasz arának nincs is ilyen tevékenysége. A Lufthansa bejelentette, számára érthetetlen és elfogadhatatlan Brüsszel álláspontja. A jelek szerint ez ügyben nem született semmiféle megállapodás. Az EU jóváhagyás feltétele volt az is, hogy az ITA eladja egy riválisnak a rövidtávolságú járatait. A Reuters értesülései szerint az Easyjet-tel, és a spanyol fapados társasággal, a Volotea-val tárgyalnak.

A Lufthansa elnöke, Carsten Spohr nem késlekedett a bejelentéssel, miszerint a végső cél az ITA 90 százalékának megszerzése, és az ügyletet legkésőbb 2025 elejére nyélbe kívánják ütni. Az olasz gazdasági miniszter, Giancarlo Giorgetti úgy nyilatkozott, nemzeti érdek az ITA bizonyos hányadának megőrzése. Spohr sem ellenséges, azt mondta, „feltétlenül szükségünk van legalább az első két évben az olasz kormány támogatására, együtt döntjük el hogyan tovább.”

Másokat is vizsgál Brüsszel

Brüsszel más légitársaságok fúziós terveit is vizsgálja, így a British Airways tulajdonosának, az IAG-nek az Air Európa felvásárlására tett ajánlatát, valamint az Air France -KLM szándékait, amelyek a skandináv SAS 19 százalékának megszerzésére irányulnak. Az EU komisszárok attól tartanak hogy az öt legnagyobb vállalkozás, a Lufthansa, az Air France-KLM, az IAG, a Ryanair és az EasyJet a piac 73,5 százalékát kontrollálhatja, szemben a húsz évvel ezelőtti 47 százalékkal.

A visszafogott rendelések miatt egyre több gyártó lassítja az elektromos átállását.