2024-ben a külpolitika végérvényesen megérkezett a belpolitikába. Az orosz–ukrán háborúhoz kapcsolódó interpretációk nemcsak a két évvel ezelőtti parlamenti választási kampánynak voltak fontos részei, de a kormánypártok az idei kampányukat is a „háború vagy béke" kérdésére fókuszálták – ezzel a felütéssel kezdi kutatása eredményének ismertetését a Policy Solutions. A felmérés azt vizsgálta, hogy miként látja a magyar társadalom az ország helyét a világban, hogyan vélekedik kulcsfontosságú nemzetközi ügyekről, konfliktusokról és szereplőkről.
A magyarok abszolút többsége, 50 százaléka szerint hagyományosan a nyugathoz tartozunk értékek tekintetében, így a jövőben is a nyugati partnereink felé kell törekednünk. Mindössze a megkérdezettek 17 százaléka van ellenkező állásponton. Tavalyhoz képest ugyanakkor öt százalékponttal csökkent a nyugati orientációt támogatók aránya, míg az elutasítók aránya három százalékponttal nőtt.
Eurobarométer: A magyarok nagy többsége szerint előnyös az EU-tagság, szinte minden kérdésben az európai fősodorral tartanakA kormánypárti szavazók relatív többsége, 37 százaléka is Magyarország nyugati orientációját támogatja, de az egy évvel ezelőtti helyzethez képest 9 százalékponttal kevesebben értenek egyet ezzel az állítással, és minden negyedik Fidesz-KDNP szavazó nem ért ezzel egyet. Az ellenzéki szavazók kétharmada változatlanul azt vallja, hogy az értékeket tekintve hagyományosan a nyugathoz tartozunk.
A magyarok több mint negyede, 27 százaléka szerint Magyarországnak az lenne érdeke, hogy Oroszországhoz közeledjünk és távolodjunk az Európai Uniótól. A magyar társadalom relatív többsége azonban (43 százalék) továbbra is elutasítja a szorosabb együttműködést az oroszokkal. Az elmúlt évhez viszonyítva nem mutatható ki jelentős változás, 2021-hez képest viszont kétszer annyian támogatják – 13 százalék helyett 27 százalék – az Oroszországhoz közeledést.
A magyar külpolitika céljának leginkább a nemzeti szuverenitás védelmét (35 százalék), a nyugati szövetségeseinkkel való együttműködést (29 százalék), valamint a szomszédos országokkal való kapcsolatok mélyítését (29 százalék) tartják a magyarok. A kevésbé fejlett országok támogatása, a keresztény értékek védelme, a magyar kultúra népszerűsítése minden politikai tábornál az utolsó helyeken szerepel.
A megkérdezettek 34 százaléka szerint kellene arra törekedni, hogy Magyarország katonai szempontból a közép-európai régió vezető hatalmává váljon, de hasonló arányban vannak azok is (32 százalék), akik ezt elutasítják.
A magyarok 41 százaléka számára az Ausztriával fenntartandó szoros partneri viszony kiemelt prioritást élvez, ami jelentős, 11 százalékpontos növekedés 2023-hoz képest. A Policy Solutions kutatása alapján a tavalyi listavezető Németország ezúttal a második helyen szerepel: a válaszadók közel harmada (31 százalék) szerint a németekkel is elengedhetetlen a jó kapcsolat fenntartása, ám ez 16 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Harmadik helyen változatlanul az Egyesült Államok található 30 százalékkal: három százalékponttal magasabb említési aránnyal, mint tavaly. Az utolsó helyekre 2024-ben Ukrajna (39 százalék), Oroszország (48 százalék), Dél-Korea (52 százalék) és Kína (59 százalék) került.
A kormánypártiak jóval nagyobb arányban támogatják a szoros partneri viszonyt Oroszországgal (69 százalék), mint az ellenzéki szimpatizánsok (32 százalék).
Ukrajna megítélése az elmúlt egy év során jelentősen romlott: 2024-ben a kormánypártiak majdnem kétharmada, 64 százaléka és az ellenzékiek 43 százaléka is inkább elzárkózik a háború sújtotta országgal való együttműködéstől.
A vizsgált országok közül a válaszadók Ukrajnát tekintik a legnagyobb fenyegetésnek (51 százalék), majd Oroszország (46 százalék), Kína (34 százalék) és az USA (34 százalék) következik. A Policy Solutions hangsúlyozza, hogy ez jelentős változás 2023-hoz képest: tavaly még Oroszországot látták a legnagyobb veszélynek a magyarok, 12 százalékponttal többen, mint Ukrajnát. Összességében Ukrajna megítélése romlott a leginkább, és ez pártpolitikai hovatartozástól függetlenül igaz.
A föderális Európa irányába történő elmozdulást és az Európai Egyesült Államok létrejöttét a közvélemény harmada (34 százaléka) valószínűsíti, több mint fele (54 százalék) nem gondolja reális forgatókönyvnek. Az Európai Unió szétesését 63 százalék, a NATO felbomlását 71 százalék nem tartja valószínűnek.
Magyarország különböző nemzetközi szervezetekben betöltött tagságát vizsgálva legmagasabb arányban továbbra is a NATO-tagságot vélik a magyarok előnyösnek (61 százalék). A Policy Solutions érdekességként említi, hogy miközben a Türk Tanács megítélése továbbra is messze a legrosszabb (29 százalék), ez az egyetlen szervezet, amelynek nem romlott a megítélése az előző évhez képest.
A magyarok több mint háromnegyede (77 százalék) támogatja a NATO-tagság megtartását, és nincs olyan politikai csoport, ahol nem ez a vélemény uralkodó.
A megkérdezettek fele ugyanakkor azt gondolja, hogy a NATO belesodorhatja Magyarországot egy olyan katonai konfliktusba, amiből az országnak ki kellene maradnia. Másfelől: abban a hipotetikus esetben, ha Oroszország megtámadná valamelyik balti országot, a magyarok háromnegyede (76%) szerint elvárható lenne, hogy Magyarország katonákat küldjön szövetségese védelmére. Ha Oroszország Magyarországot támadná meg, akkor a magyarok négyötöde (82 százalék) szerint elvárható lenne, hogy a NATO Magyarország segítségére siessen.
Orbán Viktor: Magyarország világossá tette, hogy nem kíván blokkolni olyan döntéseket a NATO-ban, amelyeket a többi tagország támogat2024 tavaszára Ukrajna EU-s pénzügyi támogatásának ellenzői kerültek többségbe (56 százalék) a szolidáris állásponttal szemben (40 százalék). Míg a humanitárius segélyeket illetően továbbra is az Ukrajnát segítő véleménnyel rendelkezők vannak jelentős többségben, Ukrajna fegyverekkel való támogatását nagy többségben elutasítja a magyar társadalom. Zárulni látszik az olló az ukrán és a közel-keleti menekültek negatív megítélése tekintetében: mindössze 7 százalékponttal többen éreznék rosszul magukat, ha közel-keleti menekültek költöznének a szomszédságukba, mint ha ukrán menekültek.
Csökkent a magyar társadalom által érzékelt háborús veszély. 2023-ban, a háború kitörése után egy évvel a megkérdezettek abszolút többsége reális veszélynek tartotta, hogy Magyarország belesodródik a konfliktusba (59 százalék), addig 2024 tavaszára ez a szám 49 százalékra mérséklődött.
Tízből négy megkérdezett szerint visszafelé sültek el az Oroszország elleni szankciók, és jobban ártottak az EU gazdaságának. Hasonló arányban vannak azok (41 százalék), akik úgy ítélik meg, hogy ugyanannyira ártottak a szankciók Oroszországnak és az EU gazdaságának. Csak a válaszadók tizede gondolja azt, hogy a szankciós politika az orosz gazdaságnak ártott jobban. Kiegyenlített azok aránya, akik szerint a háborúban az oroszok fognak több területet szerezni (38 százalék), illetve azok, akik szerint befagyva maradnak a frontvonalak (37 százalék).
A magyarok csaknem fele (49 százalék) egyetért azzal az állítással, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „háborús bűnös, mert tömegmészárlást hajt végre Ukrajnában". Az elutasítók tábora 40 százalékot tesz ki.
A Policy Solutions azt is megnézte, hogy a magyar társadalomban milyen megítélés alá esik az Egyesült Államok és Kína. Kiemelkedően a legtöbben azt említették spontán módon (36 százalék), hogy az USA katonai és politikai nagyhatalom, valamint a NATO vezető állama. Ezzel együtt megnövekedett azok aránya, akik az USA-t egyszerűen háborúpárti országként írják le. A magyarok változatlanul a jóléttel és a szabadsággal azonosítják az USA-t (51 százalék), azonban 44 százalék azt is gondolja, hogy a nagyhatalom agresszív módon terjeszkedik.
Kínáról a magyarok ötödének (22 százalék) az jutott eszébe, hogy az USA mellett a másik katonai és politikai nagyhatalom. Az agresszív terjeszkedést 44 százalék, a kisebbségek elnyomását 40 százalék tartja jellemzőnek Kínára. A magyarok többsége (57 százalék) szerint nem valószínű, hogy húsz éven belül háború tör ki az USA és Kína között.
A kutatás kitért az izraeli-palesztin konfliktusra is. A Hamász által 2023 októberében végrehajtott terrorcselekmények megítélése egyértelmű, azt a magyarok négyötöde, 81 százaléka elítéli. Megosztottabb a magyar társadalom az izraeli válaszcsapásokkal kapcsolatban. Tízből három magyar szerint jogos és arányos Izrael válasza a terrortámadásra. Ennél többen vannak (41 százalék), akik úgy vélik, hogy jogos, de aránytalanul nagy az izraeli válaszcsapások mértéke. Kilenc százalék jogtalannak és aránytalannak tartja a lépést, 20 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A kutatás március 1–9. között készült, a Závecz Research volt a Policy Solutions partnere. A személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta. Az adatokat ismertető tanulmányt Bíró-Nagy András, Molnár Kristóf, Szászi Áron és Varga Attila írta.
Ferenc pápa a legnépszerűbb
A Policy Solutions 23 külföldi közéleti szereplő ismertségét és népszerűségét is megvizsgálta. A magyarok körében a legismertebb közülük Vlagyimir Putyin és Ferenc pápa (92-92 százalék), valamint Donald Trump (88 százalék). 80 százalék feletti ismertséggel rendelkezik Volodimir Zelenszkij, Joe Biden és Ursula von der Leyen is. Ferenc pápa messze a legpozitívabb megítélésű nemzetközi közszereplő, míg a legnegatívabb imázsa egyértelműen Vlagyimir Putyinnak és Volodimir Zelenszkijnek van. A jelenlegi amerikai elnök, Joe Biden negatívabb megítélésű a magyarok szemében, mint Donald Trump, és 2023-hoz képest Ursula von der Leyen imázsa is kifejezetten romlott.
