Magas szinten ragadtak a lakosság inflációs várakozásai, és ez aggasztja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőit – derül ki a jegybank nemrégiben publikált Inflációs jelentéséből. Ugyan az elmúlt hónapokban mind idehaza, mind a környező országokban jelentősen csökkentek a lakosság inflációs várakozásai, a magyarok még így is 8,4 százalékos drágulást várnak a közeljövőben, szemben a 2 százalék körüli cseh vagy lengyel, illetve a kissé magasabb, 3,2 százalékos szlovák várakozással. A hazai inflációs várakozások fokozatosan mérséklődnek, a csúcs a tavaly januári 13 százalék volt, amikor is a tényleges áremelkedés 25 százalék felett tetőzött. Ez is rámutat arra, hogy a lakosság várakozásai a pillanatnyi inflációkivetítésből keletkeznek, vagyis mindig a visszatekintő adatból táplálkoznak.
Ennek ellenére az MNB is érzékeli azt, hogy a lakossági inflációs várakozások beragadtak – ezt Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója mondta, aki szerint a vásárlókat „meg kell győzni” arról, hogy alacsonyabb lesz a pénzromlás üteme a várakozásoknál, ezért a lakosság inflációs érzetét a jegybank kiemelten figyeli. Az MNB joggal aggódik amiatt, hogy ha tartósan magasak az inflációs várakozások, azok önbeteljesítő jóslatként működnek majd, pláne a jelenlegi gyors bérkiáramlás mellett. A KSH adatai szerint áprilisban a bruttó keresetek 13,5 százalékkal voltak nagyobbak, mint egy évvel korábban, és a nettó bérek is hasonló mértékben nőttek. Mindeközben májusban is „csak” négy százalékos volt az infláció. A jegybank arra számít, hogy a következő hónapokban is 4 százalékot kissé meghaladó árindexeket láthatunk. A csúcs a 2024. decemberi lehet, amikorra 4,5 százalék közelébe növekedhet a pénzromlás üteme. Vagyis éves átlagban valahol 3–4,5 százalékos sávban lehet az MNB előrejelzése szerint az idei fogyasztói áremelkedés, így a 2024-re várt 12,4–13 százalékos bruttó béremelkedés mellett a lakosság reáljövedelme 3,4–4 százalékkal növekedhet. A kiskereskedelmi és a fogyasztási adatokból pedig az szűrhető le, hogy a háztartások még nem hiszik el, hogy a reáljövedelmük magasabb lenne, mint egy évvel korábban, ám az idő előrehaladtával a fogyasztás nőni fog, ahogy ez az óvatosság gyengül.
Csökkentek az árak Magyarországon, mégis gyorsult az inflációVirovácz Péter, az ING Bank szakértője arra hívta fel a figyelmet egy elemzésében, hogy amennyire pozitív változásokat hozhat a nagy bérdinamika a gazdaságban, ugyanannyira jelez kockázatot is. Az év hátralévő részében is fennmaradhat a versenyszférában a 10 százalék körüli bérnövekedés, a nemzetgazdaság egészében pedig akár 12 százalékkal bővülhetnek a keresetek. Ha ezzel párhuzamosan oldódik a háztartások óvatossága és erősödik a kereslet, az növelheti a vállalatok átárazási erejét és hajlandóságát is. Ez pedig ismét felveti az ár-bér spirál esetleges kialakulásának kérdését. Ezért a szolgáltatások inflációja mellett a jegybanknak a bérezés alakulásának a folyamatát is árgus szemekkel kell figyelnie a jövőbeli kamatdöntések során – húzta alá Virovácz Péter.
A kockázatokról nem megfeledkezve az MNB mégis fél százalékponttal lejjebb hozta idei inflációs prognózisát. Most 3–4,5 százalékos sávba várja a jegybank a pénzromlás ütemét az idén, 2025-ben és 2026-ban is 2,5–3,5 százalékos sávban lehet az éves infláció. Ennek az előrejelzésnek a középértéke 3 százalék, amely a jegybank inflációs célja is, vagyis jó eséllyel 2025-től újra elérhető az árstabilitás. Az MNB az idei alacsonyabb inflációt a üzemanyagárak április második felében megkezdődött mérséklődésével magyarázta. Az elemzőik szerint az üzemanyag- és a piaci energiaárak az idén mindössze 0,1 százalékkal emelkedhetnek, a következő két évben pedig az átlagos inflációnál kisebb mértékű, 2,6-2,6 százalékos drágulással számolnak. Nem teljesen ez a helyzet az élelmiszerekkel, amelyek a KSH szerint az idei első öt hónapban átlagosan egy százalékkal drágultak. A jegybank ezt a globális árcsökkenéssel, valamint az árversenyt ösztönző kormányzati intézkedésekkel (például a kötelező akciózással) magyarázta. A feldolgozatlan élelmiszerek esetében az éves áremelkedés az idén 0,3 százalék körül, míg jövőre 3,3, 2026-ban pedig 4,3 százalékon alakulhat, vagyis az ez évi visszafogott növekedés után a következő két esztendőben az átlag felett nőhetnek az élelmiszerárak, de korántsem olyan drasztikus mértékben, mint a 2022–23-as inflációs sokk alatt tapasztaltuk. Az idei első öt hónapban még visszafogottan nőttek az élelmiszerárak, sőt, ha kivesszük a éttermi szolgáltatások 8 százalékos drágulását, akkor ebben az időszakban csökkentek is.
Az idén az inflációért jelentős mértékben a szolgáltatások drágulása a felelős – mutatott rá az MNB. Májusban a szolgáltatások ára 9,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt, és ez a legnagyobb áremelkedés a szektorban az egész EU-t tekintve. A kiugróan magas hazai szolgáltatásinflációt az MNB a bankok, biztosítók, valamint a távközlési cégek visszatekintő áremeléseivel magyarázza: a két szektorban közel a tavalyi 17 százalékos átlagos infláció mértékével növekedtek egyes díjak. Mivel az idén az infláció legfeljebb 4 százalékos lesz, így a két szektor jövőre már jóval kisebb mértékben emelhet, ez pedig a jegybank szerint a tartós dezinfláció egyik záloga.
Megtépázta az infláció a megtakarításokat
A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2024. első negyedévében minden korábbinál magasabbra, 54 721 milliárd forintra nőtt a háztartások megtakarításainak állománya. Ugyanakkor a Bankmonitor számításai szerint ez csak nominális értelemben tekinthető rekordnak, reálértelemben a megtakarítók több mint 3 évet elveszítettek az infláció miatt. A megtakarítások vásárlóerejét tekintve a 2019. első negyedévétől 2021. utolsó negyedévéig tartó időszak még növekedést hozott: ez idő alatt a fogyasztói árak 13 százalékkal, míg a főként bankbetétekben, kötvényekben, tőzsdei részvényekben, befektetési alapokban, valamint életbiztosítási és nyugdíjpénztári díjtartalékként tartott pénzügyi eszközök 41 százalékkal nőttek, ami 25 százalékos reálnövekedést eredményezett.
Ezt követően azonban nagyot fordult a világ: hiába gyarapodtak tovább a megtakarítások, a vágtató infláció következtében több mint egy éven keresztül folyamatosan veszítettek az értékükből. A mélypontot 2023. első negyedéve hozta el, amikor a korábbi csúcs 85 százalékára zuhant a megtakarítások reálértéke. Jó hír, hogy a mögöttünk álló egy évben már ismét reálnövekedésről beszélhetünk, ugyanakkor a teljes veszteséget még nem sikerült ledolgozni. Jelenleg nagyjából azon a szinten jár a reálvagyon, mint 2020. végén – tehát a megtakarítók ezt a bő 3 évet pénzügyi értelemben elveszítették.
