Készek munkaügyi pert indítani, vagy az Alkotmánybírósághoz fordulni a gyermekvédelemben dolgozók a pszichológiai alkalmassági és „kifogástalan életviteli” vizsgálatukat előíró, tegnap óta hatályos törvény miatt – tájékoztatta lapunkat a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Köves Ferenc elmondta: jogásznál tájékozódott a szervezet arról, milyen lehetősége van annak a kollégának, aki nem hajlandó megválaszolni a magánéletét firtató kérdéseket. A jogi tanácsadó ajánlása szerint akit akarata ellenére vizsgálatra köteleznek, az tagadja meg a nyilatkozat aláírását, és ha emiatt retorzió éri, ne mondjon fel, hanem indítson munkaügyi pert. Egy ilyen eljárásban ugyanis a munkáltatónak bizonyítania kell, miért tartja a munkakör betöltésére alkalmatlannak a dolgozót.
– Ez nehéz lesz – mondta Köves Ferenc, mert miközben ezen a vizsgálaton múlhat a beosztott további foglalkoztatása, a részletszabály egyetlen sort sem tartalmaz arról, mitől elfogadható valakinek az életvitele, és mi az viselkedés, ami már nem tartozik ebbe a körbe. A törvény szerint aki nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, jogviszonyát azonnali hatállyal meg kell szüntetni, és végkielégítésre sem lesz jogosult.
A kérdőíven a dolgozónak, a hozzátartozójának, illetve a munkára pályázónak válaszolni kell például arra, milyen rendszeres szabadidős tevékenységet végez, mely szórakozóhelyeket és milyen gyakorisággal látogatja, fogyaszt-e alkoholt, ha igen, milyen mértékben, illetve, hogy van-e jelentősebb – 300 000 forintot meghaladó – hitele, kölcsöntartozása. Köves Ferenc kifogásolta, hogy
miközben a törvényalkotók célja a pedofilok kiszűrése, a közelmúltban több ismertté vált elkövető egy ilyen teszten biztosan nem bukott volna meg, hiszen volt közöttük, aki rendszeresen látogatta az egyházat, vagy éppen sporteseményre vitte a gyerekeket.
A szakszervezeti vezető szerint kérdés az is, hogy „ha egy faluban lakó dolgozó beírja, hogy minden héten kétszer beül a lakóhelyén lévő Kispajtás nevű sörözőbe a barátaival, azért vajon kirúgják, vagy csak akkor bocsátják el, ha háromszor teszi ezt? Ha egy budai, jó nevű sörözőt látogat meg minden nap egy másik gyermekvédelmis, de szigorúan a napi edzés után, akkor ő alkalmas a munkára?”
Hol szórakoznak? Kivel élnek? – Kérdőíven vallatják a gyermekvédelmi dolgozókatKitért arra is, hogy
van olyan kisebb intézmény, ahol az összes dolgozó jelezte, nem tölti ki a kérdőívet. Ám, ha őket emiatt elbocsátják, a gyerekotthonnak nem lesz egyetlen alkalmazottja sem.
– Sok helyen egyébként évek óta 40-50 százalékos szakemberhiánnyal küzdenek – mondta, és már képesítés nélkül is bárkit felvesznek, csak be tudjanak osztani valakit a gyerekek mellé. Mindezek ellenére tömeges tiltakozásra nem számít, hiszen a dolgozók többsége egzisztenciális kiszolgáltatottságban él, a rendkívül alacsony fizetés miatt megtakarításuk aligha van. Ugyanakkor több jelzés érkezett már vezetőktől, szakemberektől, hogy ez a törvény volt az utolsó csepp, és elhagyni készülnek a pályát – tette hozzá.
A Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete és a Szociális Szakmai Szövetség is közös közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a vizsgálat következtében olyan dolgozók jogviszonya is megszűnhet, akik munkakörükben jól, sőt kiválóan teljesítenek. Legutóbb pedig a Gyermekjogi Civil Koalíció is aggodalmát fejezte a törvény miatt. A civil szervezeteket és szakértőket tömörítő, legnagyobb hazai gyermekvédelemmel foglalkozó szervezet álláspontja szerint a jogszabály jelentős részében rendvédelmi és szankcióközpontú hozzáállás érvényesül, ám hiányzik belőle a gyermekvédelemben irányadó megelőző, a családokat támogató szemlélet. Hangsúlyozzák: ugyan fontos, hogy csak olyanok foglalkozzanak gyerekekkel, akik személyi és szakmai képességekben is alkalmasak erre a feladatra, ám a gyermekvédelmi reform az ellátórendszer minden elemének megújítását, hatékonyabbá tételét jelenti, melynek része a szakemberek anyagi és erkölcsi megbecsülése, valamint a személyi és tárgyi feltételeik biztosítása. Kifejezetten aggályosnak minősítették a kifogástalan életvitel vizsgálatát és annak esetleges szankcionálását, ha a dolgozó családi és lakókörnyezeti kapcsolatai nem felelnek meg az „etikai elvárásoknak”.
A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek ilyen tartalmú „átvilágítása” indokolatlan és alkalmatlan intézkedés az érintett szakemberek etikai és hivatásbeli alkalmasságának megítélésére
– írták. Ez a fajta vizsgálat értelmezhetetlen és rendszeridegen, súlyosan sérti a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek, nevelőszülők és a velük egy háztartásban élő hozzátartozóik magánélethez való jogát és emberi méltóságát, adatvédelmi és személyiségi jogi szempontból aggályos és aránytalan alapjogi korlátozást eredményez.
Harmadával csökkentették az állami gyerekjogi képviselők számát, a Belügyminisztérium hallgatTöltött le pedofilvideókat? - Ötszáz kérdésből álló teszt és a nemi életet is firtató beszélgetés vár a gyermekvédelmi intézményvezetőkre