Az Egyesült Államok mindenkori elnökét nem lehet büntetőjogi felelősségre vonni azokért a hivatali ideje alatt hozott döntésekért és azokért a tettekért, amelyek az alkotmányos jogköre gyakorlásából fakadnak – tett bejelentést a mérföldkőnek számító ügyben született öntéséről hétfőn az amerikai legfelsőbb bíróság. A kilencfős testület 6-3 arányban ítélt erről a republikánus exelnök, Donald Trump ügyvédi stábjának a beadványa nyomán.
Bár a legfelsőbb bíróság nem adott helyt annak a trumpi állításnak, hogy az amerikai elnök abszolút immunitást élvez mindenfajta büntetőjogi felelősségre vonástól, és különbséget tesz „hivatalos”, illetve „nem hivatalos” elnöki tett között, arra lehetőséget ad, hogy az elnök alkotmányos jogkörére hivatkozva szinte bármit megtehessen. „Nem hivatalos tetteiért az elnöknek is felelnie kell. Nem minden, amit az elnök tesz, számít hivatalosnak. Az elnök nem áll a törvény felett – menekül előre indoklásában a legfelsőbb bíróság.
A kilencfős testületben a többséget John Roberts, Clarence Thomas, Samuel A. Alito, Neil Gorsuch, Brett M. Kavanaugh és Amy Coney Barrett jelentette.Mindannyiuk valamelyik republikánus elnök jelöltjeként került a testületbe, a a három különvéleményt a demokrata elnökök által jelölt három bíró, Ketanji Brown Jackson, Elena Kagan és Sonia Sotomayor fogalmazta meg. Miközben maga Donald Trump a demokrácia győzelmeként értékelte a legfelsőbb bíróság ítéletét, a maga éles hangú különvéleményében Sonia Sotomayor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ítélet gúnyt űz abból az elvből, hogy senki nem állhat a törvény felett.
Donald Trump jogászai azután fordultak a legfelsőbb bírósághoz, hogy 2023 augusztusában a politikus ellen négy pontban vádat emeltek, amiért a gyanú szerint meg akarta változtatni a vereségével végződő 2020-as amerikai elnökválasztás eredményét. A volt amerikai elnöknek a 45 oldalas vádirat tanúsága szerint
összeesküvés az Egyesült Államok megkárosítására,
hatósági eljárás akadályozására irányuló összeesküvés,
hatósági eljárás akadályozása,
és jogok elleni összeesküvés
gyanúja miatt állítják törvény elé. Jack Smith különleges ügyész akkor úgy nyilatkozott, a volt elnök hazugságai szították a Capitolium 2021. január 6-i halálos ostromát. Donald Trump kezdettől fogva kétségbe vonta a 2020-as elnökválasztási eredményeket a nyilvánosság előtt, a 2021. január 6-i ostrom előtt tartott politikai gyűlésén újra kijelentve, hogy a megméretést elcsalták, ő pedig soha nem fogja elismerni az eredményt. Ha ezt akkor még elnöki minőségében tette – hivatali utódját, a demokrata Joe Bident csak 2021. január 20-án iktatták be –, a legfelsőbb bíróság szerint megúszhatja a büntetőjogi felelősségre vonást. Indoklásában John Roberts legfelsőbb bírósági elnök le is írta, hogy egy-egy eljárásban semmit nem lehet bizonyítékul az igazságszolgáltatás elé tárni, ami egy amerikai elnök hivatalos tettének számít.