Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tévedett vagy félretájékoztatták a Rákosrendezőre tervezett Mini-Dubaj projekt előkészítésének jelen állásával kapcsolatban. A tárcavezető nemrég az Egyesült Arab Emírségek gazdasági miniszterével, Abdalláh bin Tuk ál-Marrival tartott közös sajtótájékoztatóján ugyanis azt mondta, „a cél az, hogy már idén szeptemberben át tudják adni a területet a fejlesztő számára fejlesztésre alkalmas állapotban”. Ám ettől nagyon messze vannak. Sőt, a korábban jelzett ütemtervhez képest is összeszedtek némi késést.
A tárcavezető azt is mondta, hogy „a területet újjáélesztik és visszaadjuk a budapestieknek, összetett, sport-, turisztikai, lakossági, gazdasági, üzleti funkciókkal rendelkező, új, modern zöld városrész jön majd létre”. Csakhogy az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) Népszava kérdéseire küldött válaszából az derül ki, hogy egyelőre semmit sem tudnak arról, hogy pontosan mi is épül majd a területen: „a beépítési tervek jelenleg még nem állnak rendelkezésünkre” – írták. Sőt, egyelőre az sem tiszta, hogy a két ország államközi szerződésében szereplő infrastrukturális fejlesztések alatt pontosan mit értenek a felek.
Szijjártó Péter már szeptemberben átengedné az arab befektetőnek a RákosrendezőtAz Építési és Közlekedési Minisztérium sietett leszögezni, hogy a tárca feladata egyelőre csak „a terület kiürítésére és kármentesítésére” terjed ki. Azt is tisztázták, hogy az arab ingatlanfejlesztők legkorábban 2025 szeptemberében kaphatják meg a munkaterületet, az idén bizonyosan nem. S ennek több oka is van.
A területet eredetileg birtokló „MÁV Zrt. a kormány döntésének megfelelően február közepén nekilátott a mintegy 83 bérleti és egyéb használatot biztosító szerződés megszüntetésének, illetve felszólította a jogcím nélkül használókat a terület elhagyására”.
Április végére a korábbi bérlőknek – a jogcím nélküli lakókat nem számítva – alig 30 százalékával sikerült megegyezni, holott az eredetileg közölt ütemterv szerint az ingatlanokat legkésőbb május végéig ki kellett volna üríteni. Csakhogy még most sem értek a végére.
Az ÉKM lapunk kérdésére most ugyanis azt válaszolta, hogy „a használókkal az egyeztetések folyamatosan zajlanak, a vasúttársaság a jogszabályok maradéktalan betartásával, a lehető legnagyobb méltányossággal igyekszik eljárni, így a lehetőségeihez mérten segíti a korábbi bérlőket a számukra leginkább alkalmas, alternatív elhelyezési lehetőségek megtalálásában”. De még mindig csak arról tudtak beszámolni, hogy a lakást bérlők többségével meg tudtak állapodni arról, hogy „a korábbinál kedvezőbb feltételekkel helyezik el őket”. A MÁV közlése szerint vannak olyan jogcím nélküli lakók, akik irreális összeget követelnek, ami eléri akár a 80 millió forintot is.
Nem jutottak a végére az 56 üzleti partner által használt helyiségek visszavételének sem. Az esetek többségében már lezárult az eljárás, de néhány vállalkozással még mindig tárgyalnak. Bár a MÁV nekik is felajánlotta, hogy a saját portfóliójában keres tevékenységük átköltöztetésére alkalmas ingatlant. Aki élt ezzel, azokkal már megegyeztek, a bérleti szerződéseket is megkötötték. A többiek ügye viszont húzódik.
Elfogadták a rákosrendezői mini-Dubajról szóló törvénytCsakhogy amíg nem ürítették ki a területet, nem kezdődhet meg az ott illegálisan elhelyezett 190 000 köbméter hulladék elszállítása, amelynek jelentős része egészségre ártalmas, A területen lévő nagy mennyiségű hulladék eltávolítását, valamint a kármentesítés előkészítését célzó tenderről az ÉKM azt írta a Népszavának, hogy „közbeszerzési ajánlattétel még nem történt, az eljárások kiírása folyamatban van”. (Pénteken első közben 14 milliárd forintos közbeszerzést írt ki a MÁV a rákosrendezői terület előkészítésére). A területet csak a kármentesítés befejezése után adhatják át az ingatlanfejlesztőknek, így az építkezés is csak ezt követően kezdődhet meg. A minisztérium az önkormányzatokkal való egyeztetés módjára és idejére vonatkozó kérdéseinkre nem válaszolt.
Szabad kezet kaptak
A Hősök terétől nem messze fekvő egykori 130 hektáros vasútüzemi területből mintegy 60-65 hektárt adott el az Orbán-kormány az Egyesült Arab Emírségeknek, amely az általa kijelölt ingatlanfejlesztő révén 5 milliárd euró (1900 milliárd forint) értékű beruházást valósít meg a területen. Az építkezéshez gyakorlatilag szabad kezet adott a magyar kormány, amikor kiemelt beruházássá nyilvánítva a projektet. Ezenfelül vállalta, hogy 800 millió euró (310 milliárd forint) erejéig valósít meg infrastrukturális beruházásokat a területen. Az erről szóló törvényt már el is fogadta az Országgyűlés. Ahogy azt megírtuk: a 15 évre szóló kontraktus szinte felbonthatatlan, mivel a már megkezdett projekteket, az aláírt kötelezettségvállalásokat, megbízásokat, szerződéseket, de még a munkaterveket szerződésbontás esetén is megvalósítják. Így a következő kormány hiába fújná le a közös ingatlanfejlesztést, az addig indult beruházásokat befejezik.