Helyi idő szerint este kilenckor kezdődik A két de facto amerikai elnökjelölt, a hivatalban lévő Joe Biden és a kihívó Donald Trump televíziós vitája a a CNN atlantai székházában. A sokak által mára inkább médiacirkusznak tartott eseményt Jake Tapper és Dana Bash műsorvezető moderálja, elég rendhagyó lesz, ugyanis 1988 óta először fordul elő, hogy az elnöki vitákat két kereskedelmi televízió, a CNN és az ABC szervezi, nem pedig a Commission on Presidential Debates nevű független non-profit szervezet. A viták történetében először 90 perces műsoridőt két reklámszünet is megszakítja majd.
A két elnök és kampánystábja által elfogadott szabályok szerint a korábbi vitákkal ellentétben idén nem lesznek nyitóbeszédek, azonban mindkét résztvevő két perces zárógondolatban foglalhatja össze elnökjelölti programját. A vitázóknak a két műsorvezető tesz majd fel kérdéseket, amelyekre egyenként két percben válaszolhatnak. A válaszra a másik fél egy percben reagálhat és ugyanilyen időn át lehetőség lesz egy viszontválaszra is. A 2020-as elnöki vitákkal szemben idén a mikrofon csak addig marad bekapcsolva, amíg a szót kapott jelölt beszél, nem lesz lehetőség közbevágásra, párhuzamos beszédre, vagy a vita más módon történő eltérítésére és közönség sem lesz jelen a stúdióban. Mindkét változás Donald Trumpot érintheti hátrányosan, aki folyamatos közbeszólásaival percekre szabotálni tudta a vita menetét és a kiváló showmanként a maga oldalára tudta állítani a stúdióban helyet foglaló közönséget.
A hivatalban lévő elnök így sem bíz semmit a véletlenre:
a Camp Daviden található nyári elnöki rezidencián, a világtól elzárva készül csapatával a felmerülő vitahelyzetek modellezésével. A felkészülésben részt vesz Bob Bauer, Joe Biden ügyvédje, aki jogi praxisa mellett több mint harminc éve készít fel demokrata jelölteket vitaeseményekre. A felkészülés részét képezi a vita többszöri elpróbálása, amelyhez Bauernek nemcsak a versenytárs jelölt különböző szakpolitikákat érintő álláspontját, de a temperamentumát is részletesen ismernie kell. Ennek megfelelően Bauer korábbi előválasztási és elnökválasztási kampányok munkatársaként bújt már Al Gore szenátor, George H. Bush és Donald Trump republikánus elnök bőrébe is. Utóbbi tapasztalatára ezúttal is szüksége volt, hiszen az elnökválasztások történetében először egy hivatalban lévő és egy volt amerikai elnök feszül majd egymásnak a novemberi 5-i voksoláson. Trump várhatóan a demokrata elnök gazdaság terén nyújtott teljesítményét, a hosszú időn át rekordmagas inflációt és az illegális migráció kritikus mértékét kéri majd számon ellenfelén. Mivel a volt elnöktől nem áll távol a személyeskedő hangnem, ezért bizonyára kritizálja majd Joe Biden családját és apai teljesítményét, hiszen ebben a hónapban az elnök középső fiát, az egykori kábítószerfüggő Hunter Bident két hete egy delaware-i esküdtszék bűnösnek találta a vádiratban felsorolt kézifegyver illegális megvásárlásával és tartásával kapcsolatos mindhárom szövetségi vádpontban.
Mindegyik ellene felhozott vádpontban bűnösnek mondták ki Joe Biden fiátA Trump-kampány kommunikációjában némileg váratlan fordulat állt be az utóbbi napokban. Hat hete még ezt a bejegyzést osztotta meg a Truth Social nevű közösségi oldalán: „A korrupt Joe Biden a legrosszabb ellenfél, akivel valaha szembe kellett néznem. Két mondatot nem tud összerakni.” Múlt hét csütörtökön az „All In” című podcast csatornán már-már hízelgően nyilatkozott, amikor Joe Biden 2012-es Paul Ryan republikánus alelnökjelölttel szembeni teljesítményét méltatta: „Elég csúnyán elpáholta Paul Ryant. Úgy hiszem, hogy méltó vitapartnerem lesz. Nem szeretném alábecsülni őt”. Ezt a hibát már csak azért sem követheti el, mert bár a hét csatatér-államban még mindig vezet Trump 37-35 százalék arányban, az országos népszerűségi index szerint már Biden ugrott az élre, igaz csupán 2 tized százalékkal, 40,9-40,7 arányban. A Politico információi szerint a floridai Mar-a-Lago birtokon többek között két lehetséges alelnökjelölt, J.D. Vance ohiói és Marco Rubio floridai szenátor, Stephen Miller korábbi fehér házi tanácsadó és Ric Grenell egykori nemzeti hírszerzési igazgató készíti fel Trumpot az olyan kényes témákra, mint a reprodukciós jogok, amelyeket 2022 az általa konzervatív bírákkal feltöltött legfelsőbb bíróság 2022-es döntése nyomán mára ötven államból tizenkettőben korlátoztak, tizenhat államban pedig 6 hetes terhesség után be is tiltottak szűk kivételek mellett.
Természetesen a leendő republikánus elnökjelöltnek elítélt státuszáról is számot kell adnia a vitán, ahogy az ellene folyó három további büntetőeljárás sem hozza könnyű helyzetbe az egy New York-i ingatlanmágnást Mindezeket egybevéve, bár a választókat leginkább foglalkoztató ügyek részletes ismerete általános elvárás a jelöltektől, mégis a CNN újságírója, Van Jones fogalmazott találóan Trump erősségét illetően: „Trump nem a könyveket, hanem a közönség reakciót olvassa.” Ezúttal azonban megfosztják ettől az olvasnivalótól.
Fontos látni, hogy a 81 éves Biden és a 78 éves Trump nemcsak az Egyesült Államok valaha volt két legidősebb elnökjelöltjei, de nagyon népszerűtlenek is a választók körében. Joe Biden munkájával a megkérdezettek 54,9, míg Donald Trump elnöki teljesítményével 53,6 százaléka elégedetlen. Az amerikai társadalom jelenleg a végletekig polarizált és a vitákon látottak jobbára csak megerősítik a korábbi meggyőződéseket. Az egy hete nyilvánosságra hozott Reuters/Ipsos felmérés szerint a megkérdezettek 20 százaléka még nem hozott döntést a jelöltjét illetően. Egy fej fej melletti állásnál az ő meggyőzésük döntő fontosságú lehet.
Elnökök a tévében
Az amerikai elnökválasztás történetének első televíziós vitájára 1960-ban került sor a kaliforniai republikánus szenátor, Richard Milhous Nixon és a 43 évével zöldfülűnek számító ír katolikus John Fitzgerald Kennedy között. A vitáig Nixon vezetett a közvélemény-kutatások szerint, ám a határozott és megnyerő Kennedy elnyerte a nézők bizalmát az erősen izzadó és merev Nixonnal szemben. Bár közel 70 millió amerikai volt kíváncsi a két jelölt vitájára, tizenhat évig mégsem rendeztek újabb televíziós vitát az Egyesült Államokban.
Legközelebb 1976-ban Nixon korábbi alelnöke, Gerard Ford elnök és Jimmy Carter demokrata jelölt vitáját követhették a nézők. Ford egy ponton határozottan állította, hogy Kelet-Európa nem tartozik a Szovjetunió befolyási övezetébe. Miután Jugoszlávia mellett a Varsói Szerződés akkori tagállamát, Romániát és Lengyelországot is szuverén államnak minősítette, kérdésessé vált szakmai felkészültsége a választók számára, ami vélhetően hozzájárult a választási vereségéhez is.
1984-ben az akkor 73 éves Ronald Reagan, hivatalban lévő republikánus elnök az újraválasztásáért folytatott vitán szellemesen vágta ki magát az életkorát firtató kérdésből, amikor ellenfelére, az 56 éves és volt alelnök Walter Mondale-re nézve annyit mondott: „Nem fogom politikai fegyverként használni ellenfelem ifjú korát és tapasztalatlanságát”. A vicc után maga Mondale is kacagásban tört ki.
1988-ban George H.W. Bush republikánus és Michael Dukakis demokrata massachusettsi kormányzó vitájáról az a pillanat maradt emlékezetes, amikor utóbbi konokul ismételgette halálbüntetés-ellenes álláspontját, még akkor is, amikor a moderátor Dukakis feleségének hipotetikus meggyilkolását és megerőszakolásának forgatókönyvét vetette fel. Bár elvhűnek mutatkozott, a szavazók nem tudtak napirendre térni a kormányzó érzelemmentes reakciója felett.
1992-ben a viták során először és utoljára egy független jelölt is képviseltette magát Ross Perot dallasi üzletember személyében. Bush regnáló republikánus elnök és demokrata kihívója, Bill Clinton közötti vita kritikus pillanata volt, amikor az idősebb Bush türelmetlenül az órájára tekintett Perot beszéde alatt. A választók ezt a gesztust úgy értékelhették, hogy az elnökük láthatóan unatkozik és formalitásnak tekinti a jelöltek közötti vitát.
A floridai újraszámlálással szegélyezett 2000-es elnökválasztást megelőző vitában az ifjabb George Bush remekül alakította a hétköznapi texasi figuráját Al Gore stréberi szerepével szemben. A vita egyik pontján Gore olyan közel sétált Bushhoz, ami fenyegetően mutatott a képernyőn, de utóbbi egy laza vállvonással sikeresen feloldotta a kínos helyzetet.
A 2016-os Trump-Clinton vita már előrevetítette a Trump-adminisztráció attitűdjét, ha úgy tetszik, az etikett és minden játékszabály felrúgását.
A Trump-kampány Steven Bannon Breitbart-főszerkesztő vezetésével mindent elsöprő választ akart adni a vita előtt kiszivárgott Access Hollywood-felvételére, amelyen Donald Trump minősíthetetlen hangnemben beszél a nőkről. A vita előtt tehát egy rögtönzött sajtótájékoztatót tartottak, amelyen két nő azt állította, hogy Bill Clinton évtizedekkel korábban megerőszakolta őket, Hillary Clinton pedig súlyos következményekkel fenyegette, amennyiben erről beszél a nyilvánosság előtt. Az intermezzo kizökkenthette Clintont az eredetileg tervezett ritmusából. A 2020-as Trump-Biden vitát már folyamatos közbekiabálások és személyeskedések jellemeztek, amely során a jobbára higgadt Biden is kijött a béketűrésből. „Fogd már be a szádat, ember!” - kiáltotta egy ponton a bekapcsolva maradt mikrofonba.
