Percekre van a kereskedelmi háború kirobbanásától az Európai Unió és Kína. A gyújtópont az lehet, ha a köztük július 4.-éig tartó tárgyalások eredménytelenek lesznek, és Brüsszel valóban kiveti azokat a büntetővámokat, amelyekkel a kínai elektromos autógyártók tisztességtelen állami támogatását és ezáltal túlzott európai terjeszkedését próbálja megfékezni. A Magyarországon is jelen lévő BYD-ra 17,4, a Geely-re 20, más elektromos járműgyártásban érdekelt kínai vállalatra, melyek együttműködtek az uniós vizsgálatban, átlagosan 21, az összes többire, akik nem, 38,1 százalékos vámot akarnak alkalmazni. Válaszul Kína antidömping eljárást indított az európai sertésimport ellen, ami főleg Spanyolországot érinti, amely tavaly 560 000 tonna sertésárut szállított oda, de érdekelt Dánia, Hollandia, és Franciaország is. Idén nem ez volt Kína első lépése, januárban az alkoholra indított antidömping vizsgálatot.
Az EU és Kína kapcsolata jó ideje romlik, ami Hszi Csin-ping hatalomra kerülésével és a kínai nemzeti öntudat csúcsosodásával gyorsult fel. Nem segít az sem, hogy Kína Oroszország mellé állt az ukrajnai háború kapcsán, s azt hangoztatta, hogy az EU tönkremegy a konfliktusban.
Kína válaszút előtt áll. Ha komolyan szembe megy az EU-val, akkor a remélt többpólusú világ, amely az USA túlhatalmának letörését jelenti a világgazdaságban, hosszú évekre eltolódhat. Másrészt, amennyiben fenn akarja tartani gazdasági növekedése 4-5 százalékos ütemét, akkor exportálnia kell. A belső fogyasztás nem tudja felszívni a többlettermelést, fogadó felek kellenek.
Ami megmentheti a kapcsolatot, hogy az EU nem egységes Kínával kapcsolatban. Németországnak a kínai piacról való leválás végzetes lenne annak fényében, hogy az oroszt már elveszítette. Mások viszont úgy gondolják, hogy
a hosszútávú versenyképesség érdekében le kell mondani a rövidtávú hasznokról, különben az lesz, ami a napelempiacon, amelyet Kína letarolt.
Az érdekek és a folyamatok egymásnak ellenhatóak, hogy merre fordul a kapcsolat, arról jövő héten már többet fogunk tudni.