Az egészségügy általánosan nagyon súlyosnak tartott helyzete mögött 2024-re a korrupció lett a magyarok szemében a második legjelentősebb hazai probléma, és hajszállal megelőzte az inflációt és a szegénységet is, amelyek mögött legutóbb, tavaly ősszel még a negyedik helyen volt – írja a Medián május végén, június elején végzett reprezentatív felmérése alapján a hvg.hu.
Kiderült az is, hogy – bár tavaly óta egy kicsit csökkent – továbbra is nagyon magas,
csaknem kétharmados azok aránya, akik szerint a kormányra „nagyon nagy” vagy „nagymértékben” jellemzőek a pénzügyi visszaélések. Ugyanilyen arányban gondolják a válaszadók, hogy a korrupció Magyarországon jellemzően nem tisztességtelen köztisztviselők eseti magánakciója, hanem felülről, központilag, rendszerszerűen szervezett tevékenység.
Az átlagosnál is többen vannak ezen az állásponton a fiatalabb, iskolázottabb, nagyvárosi lakosok körében, és feltűnő, hogy a Tisza Párt szavazói még a többi ellenzéki szimpatizánsnál is jóval nagyobb arányban gondolják így.
Hasonlóan stabil a véleménystruktúra a hazai oligarchák szerepének megítélésében: 2023-ban 77, most 73 százalék tartotta nagyon valószínűnek vagy legalább elképzelhetőnek, hogy „egyes, kiemelkedő gazdasági sikereket elérő vállalkozók, mint például Garancsi István vagy Mészáros Lőrinc Orbán Viktor strómanjai, vagyis hatalmas üzleti nyereségük jelentős részét valójában a miniszterelnöknek adják tovább”. Arányuk még a kormánypárti szavazók körében sem elhanyagolható, 41 százalék.
A Medián friss felméréséből kiderült az is,
a megkérdezettek fele hallott arról, hogy a kormány a korrupciógyanús esetek felderítésére létrehozta az Integritás Hatóságot, de utóbbiaknak csak az ötöde (20 százalék) tartja azt a kormánytól független, tisztán szakmai szervezetnek, kétharmaduk (66 százalék) szerint a kabinet érdekeit érvényesíti.
a válaszadók 72 százaléka hallott arról, hogy az Európai Unió úgynevezett jogállamisági eljárásban az igazságszolgáltatás, például a bíróságok függetlenségéhez kötötte az uniós pénzek folyósítását Magyarországnak. A teljes szavazókorú népesség kétharmada, ám a kormánypártiaknak csupán egyharmada értett egyet azzal, hogy az EU célja ezzel az uniós jogszabályok betartatása és a pénzek átlátható felhasználása volt. A Fidesz–KDNP szavazóinak 59 százaléka szerint a cél az, hogy az unió beavatkozzon az ország belső ügyeibe.
a válaszadók 60 százaléka elismeri, hogy az EU-nak joga van feltételekhez kötni a pénzek folyósítását, és csak 32 százalékuk (a kormánypártiak közül viszont pontosan kétszer annyian) hangoztatják, hogy ezek a pénzek minden feltétel nélkül „járnak” az országnak.
A Medián kutatása során míg más ellenzéki pártok szavazótáborában 52 százalék, a Fideszében pedig csak 2 százalék azoknak az aránya, akik ötből legalább négy kérdésben kormány-, illetve rendszerkritikus álláspontot foglaltak el, a Tisza Párt hívei körében ez az arány 68 százalékos.
Medián: Egyre inkább korruptnak tartják az Orbán-kormányt a magyarok