;;

kiskereskedelem;boltok;áruház;Nemzetgazdasági Minisztérium;kötelező akció;

- Hétfőn vége a kötelező akciózásnak a magyarországi boltokban

Mondván, sikerült kellő mértékben csökkenteni az inflációt. Az online árfigyelő rendszer marad.

Elérte célját, így július első napjától nem kell kötelező akciókat hirdetnie az üzleteknek – írta keddi tájékoztatásában a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az online árfigyelő rendszer ezzel együtt marad, a kiskereskedelmi árverseny fenntartása, élénkítése érdekében.

A tárca értékelése szerint a kötelező akciózás rendszere hatékony és eredményes volt, az online árfigyelővel együttesen érdemben járult hozzá, hogy az Orbán-kormány először letörje és egy számjegyűre csökkentse az inflációt, majd azt alacsony, 4% körüli szintre szorítsa vissza. Mindez kíméletlen versenyt generált a kiskereskedelemben, aminek eredményeképpen az élelmiszerinfláció éves alapon az elmúlt hónapokban 1%-ra esett vissza, sőt, májusban az előző hónaphoz mérten csökkent az élelmiszerek ára.

Az infláció visszaszorítása következtében 2023 szeptembere óta újra emelkednek a reálbérek, azaz egyre többet ér a családok jövedelme, amely hozzájárul az óvatossági motívum fokozatos oldódásához, ezen keresztül pedig a fogyasztás növekedéséhez. Ez tükröződik vissza a kiskereskedelmi forgalom hónapok óta tartó emelkedésében és a rekord szintet elérő turisztikai keresletben is. Mindez segíti a gazdaság helyreállását és a növekedés ütemének fokozását - zárul a Nemzetgazdasági Minisztérium közlése. 

Szakértők szerint a kötelező akciózásnak nehéz inflációcsökkentő hatást tulajdonítani. Ennek az az oka, hogy a nagy áruházláncok előtt két lehetőség álltak: megpróbálnak megállapodni a belföldi beszállítókkal, hogy alacsonyabb áron kapják meg az akciózásban kötelezően részt vevő termékeket vagy ha ez nem sikerül, akkor importálni fogják ezeket. A kisboltok ugyancsak rosszul járhattak a lépéssel, fennáll ugyanis a veszély, hogy nem tudják tartani a versenyt a multikkal, így vásárlókat veszíthetnek el.

A hiány csökkenését nem segíti az EB legutóbbi ítélete sem, amely kimondta: Magyarország menekültügyi szabályozása megsérti az uniós jogot, ezért a bíróság 200 millió eurós egyösszegű bírságot vetett ki, ami napi 400 millió forinttal emelkedik, míg a kormány nem hozza átfedésbe az uniós és magyar menekültügyi jogot.