A révkomáromi (komárnói) élelmiszerboltok parkolói minden hétvégén tele vannak magyar rendszámú autókkal, és a pénzváltónál is rendre sorokban állnak a forintjukat euróra váltani készülő magyarok – derül ki a G7 cikkéből.
A portálnak Hovanyecz István – aki évek óta rendszeresen, általában havonta kétszer jár Szlovákiába nagy bevásárlásra – elmondta, az általa a praktikus információk megosztására nemrég alapított Facebook-csoport létszáma az utóbbi két hónap alatt 60 ezerre duzzadt.
A Komárommal szemben fekvő szlovák város mostanában a határokon átnyúló élelmiszer-bevásárló turizmus egyik fő célpontja. A határhoz közelebb lakók mindig átjártak (mindkét oldalról) bevásárolni, hogy minél több élelmiszert vegyenek meg ott, ahol az éppen olcsóbb, ám a G7 szerint a Facebook-csoportból kiderül, Szlovákia annyira felkapott lett, hogy
már a határtól akár száz, vagy annál is több kilométerre lakók is elkezdtek kijárni vásárolni, és úgy számolnak, hogy ez anyagilag is megéri nekik.
A számok persze sokszor vitathatóak, de a jelenség egyértelmű, a két Komárom közötti hidat a csoportbejegyzések alapján ma már Székesfehérvár vagy akár Dunaújváros térségéből is megcélozzák. A Dunántúl nyugati részéről inkább a Győr fölötti Nagymegyer a célállomás, keletről pedig Kassa vagy Rimaszombat érhető el könnyebben. Révkomárom pedig vélhetően azért viszi a prímet, mert a budapestiek és a fővárostól nyugatra lakók számára ugyan az Esztergom-Párkány híd lenne közelebb, ám ott egyelőre sem a Kauflandnak, sem a Tescónak nincs üzlete, a Lidl áruválasztéka pedig kevésbé tér el a magyartól.
A portál szerint a rendszeresen kijárók egyik általános közvélekedése, hogy
Szlovákiában „igazi akciók” vannak, vagyis úgy gondolják, a magyarnál jóval nagyobb százalékos kedvezményeket lehet kifogni.
Emellett meggyőződésük, hogy az esetek többségében a szlovák boltban kapható áruk minősége jobb, és ezért adott esetben még többet is hajlandók fizetni. Ez persze erősen szubjektív és vitatható kérdés.
A szomszédos ország vonzáskörzetének jelentős növekedése azt jelenti, hogy a hazai boltok akár 80-100 kilométerről is tartósan elvesztik ezeknek a nagy bevásárlásoknak a bevételét. Azt pedig nem tudni, hogy például a Lidl vagy a Tesco a dunaújvárosi boltjából kiesett összeget ellentételezni tudja-e mondjuk Komáromban olyan Szlovákiából átjött vásárlókkal, akik szintén messziről érkeztek. A Kaufland ebből a szempontból nettó nyertes, mert nincs Magyarországon üzlete.
Fordulat előtt a gazdaságMár drágább nálunk a kenyér az uniós átlagnál, a pékek szerint újabb áremelkedés jöhetÁtlagosan 3,6 százalékkal nőttek az árak, nagyot drágult a telefon- és internetszolgáltatás