infláció;gabona;Raskó György;kenyér;Nagy István;

Illusztráció

- Már drágább nálunk a kenyér az uniós átlagnál, a pékek szerint újabb áremelkedés jöhet

Raskó György agárközgazdász úgy számol, kilónként 160 forint adóval gyarapodik az államkassza a kenyereken.

Négy év alatt majdnem háromszorosára nőtt a kenyér ára Magyarországon, és az RTL Híradó által megkérdezett pékek azt mondják, a béremelések miatt tovább emelnék az áraikat.

A Csizmadia és Társai Kft. pékségében például a dolgozók többsége a szakmunkásoknak járó garantált bérminimumot kapja, amit 10 százalékkal emeltek tavaly december elsejével. Ezt próbálják kigazdálkodni, miközben az üzemanyagárak is emelkednek.

– Az idén még nem emeltünk árat, mert úgy gondoltuk, hogy most még megbírunk ezzel az árral, de az elkövetkező időben biztosan fogunk

– mondta a csatornának Csizmadia Lajosné, a cég ügyvezetője.

A KSH legfrissebb adatai szerint idén márciusban átlagosan 875 forintba került egy kiló fehér kenyér, míg 4 éve még csak 333 forintot kértek érte. Ráadásul az MNB kimutatása alapján tavaly év végén már néhány százalékkal drágább volta kenyér Magyarországon, mint átlagosan az Európai Unióban, pedig a koronavírus-járvány előtt még a tagállami átlag 80 százalékát sem érte el az ára hazánkban.

Nagy István agrárminiszter a háborúra, illetve az EU Oroszország elleni szankcióira hivatkozott a csütörtöki Kormányinfón, és úgy fogalmazott, „nem Magyarországon a legdrágább az élelmiszer. A drágulás volt Magyarországon drága. De azért volt drága, mert korábban nálunk volt a legolcsóbb”. Úgy vélte, még a magasabb energiaárakat fizetik a vevők, és leszögezte, mindent megtesz, ami rajta múlik. „53 forintba kerül az a gabona, ami egy kenyérben benne van. Az összes többi, az minden más. Ami a mi hatáskörünk, az az 53 forint” – jelentette ki.

Raskó György agrárközgazdász az RTL Híradónak arról beszélt, az állam szépen keres minden kiló kenyéren.

– Egy kiló kenyér árából a búza körülbelül 50-60 forint, az adó pedig 160-170 forint

– hangsúlyozta, hozzátéve, szerinte a kormány nem mondhat le adóbevételekről, amikor százmilliárdokkal nagyobb költségvetési hiányt vár a tervezettnél.

A 2024-es költségvetésben lapunk gyűjtése szerint 2500 milliárd forint felhalmozási kiadást lehet azonosítani, azaz ennyi pénzt költene a kabinet egyebek mellett beruházásokra, felújításokra.