Ördög Tamás tíz évvel ezelőtt már egyszer színre vitte A pelikánt a Trafó stúdiójában. Most egy kissé nagyobb térben, a Radnóti Színházban rendezte meg. Strindberg 1907-ben született darabja egy családi titkot, tabut jár körül. Egy önmagának és a környezetének folyton hazudozó anya kálváriáját.
A hazugság és annak lelepleződése gyakori színpadi téma. A svéd drámaíró szövege (Fordította Kúnos László) azért kíméleten és brutális, mert nincs benne semmiféle feloldás. Egy olyan lélektani krimit kapunk, amelyben lassan, de biztosan haladunk a végkifejlet felé. A rétegek mélyülnek, a morális fertő a végén szó szerint is felperzseli a szereplőket. Izsák Lili díszlete, középpontban egy disznóalakú rózsaszín kanapéval eléggé riasztó, legalábbis előrevetíti a tragédiát. Ignjatovic Kristina jelmezei is beszédesek, finom jelzésekkel kifejezik az adott figura jellemét.
A történet eléggé didaktikus és leegyszerűsített, az intenzív, magas színvonalú színészi játék azonban több rétegűvé és hangsúlyúvá teszi az előadást. Van egy helyét kereső, a boldogságra áhítozó anya, aki mindent és mindenkit elpusztít maga körül. Észre sem veszi, hogy valójában mi történik körülötte, illetve a cselekedetei, a döntései mivel járnak. Ahogy a darabban megfogalmazódik: a család alvajáró üzemmódban van és bizony már későn jön az ébredés. Mindenki megúszásra játszik, de ez nem fokozható a végtelenségig, persze a cselekedetek mögöttese és kommunikációs elakadása az igazán érdekes.
Tóth Ildikó Anyaként semmit sem egyszerűsít le. Mintha többféle tudatállapotban létezne, de igazából csak magára tud figyelni. Szerepeket alakítva kerüli el az igazságot, amíg tudja. Pelikánt játszik, de közben a saját gyerekeitől veszi el az életet. Persze ezt már csak akkor ismeri el, amikor teljesen magára marad. Tóth Ildikó ezt nagyon sok színnel érzelmi energiával, intenzitással játssza el. Végig létezésből, jelenlétből építkezik. A fiát alakító Major Erik szintén képes a nézőt meglepni. Atlétában, tréningruhában fázik. Nem csak a testében, hanem a lelkében is. Olyan, mint Hamlet, érzi a bűnt és amikor szembesül vele, valami elszakad benne. Onnan már nem önmaga. Szorong, kitör, bosszút áll, miközben ő maga is felemésztődik. Sodró Eliza Gerdája egyértelmű áldozat. Nem tud felnőni, nem kapja meg az ehhez szükséges segítséget. Későn eszmél, akkor már nincs menekvés. Alexet, Gerda férjét vendégként játszó Bányai Kelemen Barna igazi manipulátor, összekavarja a szálakat, és amikor látja a vészt, lelép.
Az előadást tele van vészjósló csenddel és kiáltással. Ezek változó ritmikája, mindent elnyelő örvényt sejtet. A hazugságspirált nem lehet megállítani. Talán csak a darabot lezáró pusztító izzófények sugallnak némi megtisztulást.
Infó: August Strindberg: A pelikán. Fordította: Kúnos László. Rendező: Ördög Tamás. Radnóti Színház