A termőföldpiac tovább folytatódó lassulása elsősorban a növénytermesztés elmúlt két évben, több okból bekövetkező jövedelmezőségének romlására vezethető vissza. Az elszabaduló energiaárak, az ukrán termékekre vonatkozó EU-s vámmentesség, a 2022-es évszázados aszály, a terményárak megfeleződése főleg a kisebb és kevésbé tőkeerős gazdák esetében okoztak kereslet csökkenést – sorolja a tényezőket Szabó István, az OTP agrárgazdasági értékesítési igazgatója.
Napjainkban ugyanakkor már látszanak a konszolidáció jelei, a terményárak enyhe emelkedése, illetve a költségszintek visszarendeződése, melyek forgalomra gyakorolt pozitív hatását tovább erősíthetik a földforgalmi törvény legutóbbi módosításai és az egyre hangsúlyosabb generációváltás. Noha az árak emelkedése továbbra is töretlen, a tavalyi 3,8 százalékos átlagos árnövekedés reálértéken 13 százalékot meghaladó csökkenést jelent. Ennek ellenére jó üzlet a termőföld: egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld 2023-ra összességében már átlagosan 3,6-szorosára növelte árát.
Az OTP elemzése szerint a termőföldek értéke eltérő mértékben emelkedett: a legjobban (16, illetve 15 százalékkal) Hajdú-Bihar és Somogy vármegyében emelkedtek az árak. A másik végletként, egyaránt 15 százalékos csökkenést pedig Heves és Nógrád vármegyékben látunk. A legdrágább 2023-ban Hajdú-Bihar volt 2,81 millió forintos hektárárral, s még Békés és Győr-Moson-Sopron lépi át a 2,5 milliós szintet. Továbbra is Nógrád a legolcsóbb vármegye; egyedül itt nem éri el az 1,2 millió forintot az átlagos hektárár – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
Művelési áganként vizsgálva az árak alakulását, 2023-ban legnagyobb mértékben a szántóterületek drágultak, 6,7 százalékkal. A gyepterületek 4,6 százalékos áremelkedését az erdőterületek 2,5 százalékos drágulása követte, míg – a nem mellékesen látványos forgalomvesztést elkönyvelő – kert-gyümölcsös kategóriában 8 százalékot meghaladó csökkenést mutatnak a számok.
